II. András koronázása elevenedik meg Fehérváron

Székesfehérváron zajlanak az előkészületek a Koronázási Szertartásjátékokra: augusztus 18-19-én II. András koronázása elevenedik meg. A beharangozó sajtótájékoztatóra külhoni magyar újságírókat is meghívtak, Romániából egyedül a Bihari Napló képviselőjét.

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla és III. Béla után idén II. András- Csillaghullásban álmodó címmel az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András koronázási szertartását és életét viszi színre dr. Szikora János rendező, a Vörösmarty Színház igazgatója Székesfehérváron. Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18-19-én mutatják be a Koronázási szertartásjátékokat. Az előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyerekek is bekapcsolódnak a produkcióba.

A sorozat, amely 2013-ben kezdődött, Árpád-házi királyaink életét kelti életre liturgikus királylegenda formájában. A helyszín jelképes, a nézők a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázási és temetkezési helyén láthatják majd a nagyszabású előadást, amelyről a Vörösmarty Színház előtt, a Főutcán tartottak nyilvános, vagyis a járó-kelő helyiek és a turisták által is végighallgatható sajtótájékoztatót az elmúlt szombat délután. Erre külhoni magyar újságírókat is meghívtak, Romániából egyedül a Bihari Napló képviselőjét, nem titkolt céljuk ugyanis, hogy Székesfehérvárt, mint egykori szakrális helyet ismertté tegyék az egész Kárpát-medencében, zarándokhellyé, arra alapozva, hogy a Szent István által alapított, ma már nem létező, impozáns méretű (több mint 30 méter magas volt egy olyan korban, amikor az átlagépületek magassága nem haladta meg a két métert) Nagyboldogasszony-bazilika volt a középkori Magyar Királyság koronázótemploma, és tette ezen várost az ország politikai, világi és közigazgatási központjává.

Mint elhangzott: II. Andrással nem volt kegyes a történelem: könnyelmű, az ország javait és birtokait nyakló nélkül osztogató, gyöngekezű uralkodó képét hagyta ránk. Ez az ábrázolás évszázadokon át makacsul tartotta magát, csak az utóbbi időben kezdik árnyaltabban látni őt és az életművét. Gyöngekezű uralkodó aligha lehetett, ha 30 éven át irányíthatta az országot: inkább ízig-vérig modern király volt, az újdonságok csigázták a képzeletét. Az álmokhoz azonban sok pénz kell, és II. András gyakran került pénzszűkébe. Megreformálta hát a gazdaság rendszerét, és a terményadókról áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül közül Béla, IV. Béla néven követte őt a trónon, és lett a tatárjárás után a második honalapító, míg lányában, Erzsébetben az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli a római katolikus egyház.

[embed]]

Három motívum

Az előadásban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg- jelezte Szikora János színidirektor. Az egyik ezek közül felesége, meráni Gertrúd meggyilkolása, a bűncselekmény, amely egész Európát sokkolta. A másik a közjogi értelemben egyedi és páratlan Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető. A harmadik pedig, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték gerincét- hangsúlyozta a rendező, aki arra is kitért: a Rákóczi Szövetséggel történő együttműködés eredményeként létrehoztak egy történelmi tábort, amelyben határon túli fiatalok II. Andrással és korával foglalkoznak, és az előadásban ők lesznek majd a színpadi játék statisztái, a diákok így a történelmi tudásukat átélve szereplőivé válnak a történetnek. Újdonság, hogy az idei szertartásjáték majd egy órával korábban kezdődik: a közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplom tart. II. András és felesége, meráni Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak a bazilikába, majd kezdetét veszi a szertartás.

Nem mellékesen amúgy, a Székesfehérvári Királyi Napokra hangolódás jegyében augusztus 4-ig minden szombaton 18 órától hagyományőrzők kíséretében vonul végig az eddig elkészült 19 történelmi óriásbáb közül néhány a Főutcán. Ottjártunkkor a Vörösmarty Színháztól induló menetben Szent István, hitvese Boldog Gizella, és gyermekük, Szent Imre herceg képviselte a családot. A királyokat a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is hagyományőrző csapatok kísérik, illetve tartanak bemutatót: a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület, a Csőszi Történelmi, Haditorna és Hagyományőrző Egyesület, valamint a Bandiera zászlóforgató és dobáló csoport. Az aláfestő zenét a Sub Rosa régizenei együttes szolgáltatja, az óriásbábokat Mosoni Gellért mutatja be.

Szereplők

A címszereplőket, II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, a gyilkosság áldozatává lett meráni Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal pályakezdő Osváth Judit lép majd színpadra. A koronázó érseket Körtvélyessy Zsolt formálja meg, és Mihályi Győző lesz a nagy ívű történet narrátora. A szertartásjáték dramaturgja Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba. A díszlettervező Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte, a zenét Szirtes Edina Mókus komponálja. Az előadásokat csupán két alkalommal, 2018. augusztus 18-án és 19-én 21 órától láthatja a közönség Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen. A koronázási szertartásjátékra már lehet jegyet vásárolni. Online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon van lehetőség, Fehérváron személyesen a Vörösmarty Színház jegyirodájában, a Városház téri jegyárusító pavilonban és a Tourinform irodában (Hiemer-ház) válthatók belépők.

A különleges szabadtéri előadásra ellátogatók ugyanakkor bekapcsolódhatnak a Székesfehérvári Királyi Napok programjaiba is, igazi középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek a belvárosban zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Estérként a Ciszterci-templom és a Rendház homlokzatán II. András életének legfőbb mozzanatait láthatjuk történelmi képregényként, a Főutcán pedig az Árpád-házi uralkodókat és családtagjaikat megszemélyesítő, immár 19, közel öt méter magas óriásbábbal találkozhatunk.

Ciucur Losonczi Antonius