Zene a mentális recesszió ellen

A.G. Weinberger, a róla elnevezett

zenekar vezetője az est folyamán

többször bejelentette, hogy

turnéjukkal a "mentális recesszió"

ellen kivánnak fellépni,

minőségi élőzenét

kinálva alternatívaként. A

cinikus   és lényegre

törő szövegeiről is ismert,

váradi származású blues

zenész szájából azonban

mindez nem hangzott dicsekvésképpen,

hiszen akik jelen voltak a koncertjén, azok

teljes bizonyossággal

állíthatják, hogy

mondandójának valós alapja volt.

Száznegyven perc blues muzsika a

legjavából, helyenként rock,

dzsessz, soul és country elemekkel keverve. Egy

kis időutazás  az Egyesült

Államok 20. századi

történetében (Paul McCartneyBlackbird  című, az 1969-es,

New Jersey állambeli rasszista

megnyilvánulások kapcsán

született opuszának a feldolgozása),

barangolás az amerikai városok

utcán (Marc Cohn: Walking In

Memphis), és természetesen

jónéhány saját

szerzemény.

Hazatérés

Az egyik pillanatban a negyvenes évek

zenéje köszön vissza a Harlemben

játszódó egyik tengerentúli

filmből, a másik percben pedig Tevye

bőrébe bújik A. G. Weinberger, hogy

elénekelje a jól ismert Ha én

gazdag lennék  kezdetű

slágert a Hegedűs a háztetőn

című musicalből, mely

alkalomból a lapsteel  nevű

zeneszerszám is "bemutatkozik". (A hangja

leginkább a gitárra emlékeztet).

Nem mindennapi dobszóló Orbán

Miklós tolmácsolásában

és a lélek húrjait is

megpendítő

gitárjátékok Sorin

Petrilă és Vlad Spătar

közreműködésében.

Emlékezetes "kiszállás" a

közönség sorai közé,

és legvégül egy megható

szám arról, hogy mi történik

akkor, ha valaki hazatér, melynek

elhangzását felállva

 ünnepelte a közönség.

Ciucur Losonczi Antonius