WATMAN: próbán voltunk Zerénden

Az Arad megyei Nagyzerénd településen tesztelték a váradi vízügy szakértők az új berendezéseiket és felszereléseiket, amelyeket árvizek esetén használhatnak. Velük tartottunk a csütörtöki szimulációra.

Új berendezéseiket és felszereléseiket tesztelték a mi térségünk vízügyi szakemberei is. Csütörtök délután az Arad megyei Nagyzerénden találkoztak a Körösök Vízügyi Igazgatóság nagyváradi képviselői, valamint az Arad megyei kollégáik, hogy együtt próbálják ki a WATMAN elnevezésű országos program keretében beszerzett eszközöket. Mivel az egész országban ez volt az első ilyen szimuláció, megfigyelők érkeztek a Bánságból, valamint a Maros, a Szamos és a Tisza vízügyi igazgatóságainak részéről is. És ott volt a Bihar megyei prefektus, valamint a Bihar megyei katasztófavédelem (ISU) parancsnoka is.

Konkrétumok

A gyakorlat a Fekete-Körösön zajlott, a legnagyobb zeréndi híd környékén. Az árvíz szimulálásával egyszerre azt is szimulálták, hogy szennyezés érte a hirtelen megnövekedett vízhozamú folyót, mivel belecsúszott egy megrakott teherautó. A szakemberek az új eszközök kezelését már előzőleg megtanulták, és ez utóbbiak a gyakorlaton is jól vizsgáztak. A „kettős csapásról” riasztást kapva mintákat vettek, azokat elemezték, jelentést készítettek a helyzetről, ugyanakkor például vízállást is mértek, és megpróbálták mechanikai módszerekkel elejét venni a nagyobb károknak. Főleg ez utóbbiak számos módszerét szemléltette a vízügy egyik szakembere. Bemutattak például vízzel feltöltött óriási tömlőhöz hasonló gátat, amely akár két órán belül összeállítíató, ráadásul jól illeszkedik a terep egyenetlenségeihez, alapos zárást biztosítva a beömleni akaró árvíz elöl, de voltak korszerű szivattyúrendszerek, generátoros világítórendszerek, homokzsák-töltő gép, de faágakból összeállított, ahogy ők fogalmaztak "kezdetleges" hullámtörők is. (Ez utóbbiakat persze nem uniós támogatásból szerezték be.) Mint megtudtuk, a vízügy munkapontjain például nemcsak mobilgátak vannak raktáron, készenlétben, hanem még előre levágott és rendszerezett faágak is, ilyen hullámtörés céljából. A helyszínen a Körösök Vízügyi Igazgatóság nagyváradi képviselői kérdéseinkre elmondták: térségünk árvízvédelmi szempontból egészen jól áll, bár lenne még mit korszerűsíteni, ha jönnk mér erre mondjuk uniós pénzek, de így is az országos átlag fölött vagyunk. Meg az is hozzájárul ehhez, hogy térségünket a legtöbbször elkerülik a súlyosabb károkat okozó természeti jelenségek.

A Román Vízügy által bonyolított úgynevezett WATMAN projekt keretében országszerte 15 felügyelői és 23 gyors reagálású központot hoznak létre. A Maros Vízgyűjtő Medence szintjén 3 ilyen központ alakult: Gyulafehérváron, Aradon és Marosvásárhelyen. Az aradi központ munkatársaival közösen szervezték a próbát a váradiak. A WATMAN projekt értéke 63 millió euró, és ez is nagyrészt az Európai Unió pénzéből megy. Ugyanis 85 százalékot uniós, 15 százalékot állami költségvetésből biztosítanak. Az országos vízügyi hatóság idén februárban indította el a WATMAN projektet: az árvízveszélyes régiókat erősítik meg, modern automatizált megfigyelő állomásokat létesítenek, létesítettek. Nem ez az első ilyen projekt, hanem a WATMAN-fejlesztések újabb fejezete az idei. És arra számítanak, hogy az uniós támogatásból nem az utolsó.

Szeghalmi Örs