Világhírű fuvolaművész Váradon

Újabb sikeres hangverseny zajlott csütörtökön a Nagyváradi Állami Filharmónia koncerttermében. A karmester Jankó Zsolt, a filharmónia állandó dirigense, a meghívott Bálint János fuvolaművész volt.

A hangverseny elkezdése előtt Tódor Albert, a filharmónia főigazgatója köszöntötte a hölgyeket a közelgő nőnap alkalmából, bejelentve, hogy a zenei intézmény ezzel a koncerttel is köszönti őket.

Az est folyamán két vérpezsdítő, valódi spanyol zene inspirálta mű is elhangzott a szimfonikusok előadásában, no és közben Paganini fuvolára átírt egyik hegedűversenye.

Elsőként Gerónimo Giménez (1854–1923) Luis Alonso házassága című operettjének, az olasz opera buffa spanyol variánsának nyitánya csendült fel, melynek ősbemutatójára 1897-ben került sor Madridban. A váradi szimfonikusok Jankó Zsolt dirigálásával igazi élményt nyújtó produkcióban részesítették a hallgatóságot.

Ezt követte a sokak által várt világhírű magyarországi fuvolaművész, Bálint János újabb nagyváradi fellépése. Kétségkívül ő volt a hangverseny vonzó egyénisége. Niccolo Paganini (1782–1840) kevésbé ismert h-moll hegedűversenyének az előadó által készített fuvolaátiratát játszotta. Vitatható, főleg versenyműveknél, az átírás létjogosultsága, de Bálint János sokszínű interpretációja meggyőzte a hallgatóságot, hogy a szólórész fuvolán előadva is tökéletes zenei élményt nyújt. Kiváló technika, virtuozitás, többféle hangulat és színárnyalat, leheletfinom pianók jellemezték előadásmódját. A közönség nagyra értékelte a fuvolaművész játékát, hosszan tartó tapssal fejezve ki elismerését, ő pedig egy ráadással köszönte meg a tapsot: Johann Sebastian Bach egy szvit-tételét (sarabande) adta elő.

Carmen szvit

Szünet után az operairodalom egyik leggyakrabban előadott – tehát nagyon kedvelt – művének, Georges Bizet (1838–1875) Carmen című operájának dallamaiból maga a szerző készítette átiratát játszották a váradi filharmonikusok. A zeneirodalomban általános az a vélemény, hogy a Carmen Bizet legismertebb műve; a zeneszerző 1872–1874 között komponálta, és több halasztás után 1875-ben mutatták be.

Magáról Georges Bizet-ről tudni kell, hogy 11 éves korában alkotta meg első szerzeményét, ekkor már a párizsi Conservatoire diákja volt. Itt ismerkedett meg Halévyvel, aki zeneszerzést tanított neki, és nagy hatást gyakorolt művészi kibontakozására. Első jelentős művét, a C-dúr szimfóniát 17 éves korában írta, és ezzel elnyerte a Római-díjat, amelynek révén három évet tölthetett a városban. A Carmen szvit előadása megmutatta a váradi szimfonikusok zenei tudását; Jankó Zsolt karmester igényes dirigálásával nagyszerűen adták elő a közkedvelt zenemű szvit változatát.

Az előadás folyamán nagyon sok szólót hallgathatunk meg a zenekar tagjaitól. Néhány kiemelkedő teljesítményt nyújtó művész nevét meg is említjük: Titus Tonea (trombita), Foica László (fuvola), Gáti Sándor (oboa), Gheorghe Călinescu (klarinét).