Véget ért a Tavaszi Fesztivál

Két héten át ünnepi esemény helyszíne volt a nagyváradi Filharmónia: ebben a periódusban zajlott immár negyedszer a Tavaszi Fesztivál, mely egy újabb igazi sikert jelentett az intézmény életében.

A csütörtök esti hangversenyre érkező közönség érezhette, hogy nem akármilyen zenei élményben fog részesülni. Nagy számban foglaltak helyet a koncertteremben, hiszen mindhárom zenemű, mely a programban szerepelt (Mozart 5., D-dúr zongoraverseny, K. 175; Mendelssohn-Bartholdy e-moll hegedűverseny, op. 64; Beethoven VII., A-dúr szimfónia, op. 92), a zeneirodalom igazi gyöngyszemei közé tartozik. A filharmónia főigazgatója, Tódor Albert a bejáratnál sok szeretettel köszöntött minden érkezőt, majd ugyancsak ő a hangverseny elkezdése előtt köszönte meg a közönségnek, hogy két héten át szép számban jelentek meg a koncerteken, melyek a fesztivál keretében zajlottak. Külön köszönetet mondott Ciprian Marinescu karmesternek, akinek révén az idén újra sikerült megszervezni a Tavaszi Fesztivált. Mint fogalmazott, neki köszönhetően a váradi közönség igazi zenei élményben részesült. De nem utolsósorban köszönet illeti a Japánból érkező vendégművészeket, akik egy kivétellel mind először fordultak meg Nagyváradon. A csütörtök esti hangverseny sikerét garantálta a világhírű karmester, a német Leon Spierer jelenléte, de nem utolsósorban a nagyváradi filharmónia szimfonikus zenekara. Igazi művészek ők, akik a legmagasabb szinten tolmácsolják a műsorra tűzött alkotásokat.

Nagy sikerű előadás

Elsőként Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) 5., D-dúr zongoraverseny, K.175 csendült fel Kyoko Tagawa japán zongoraművész tolmácsolásában, a karmester és a szimfonikus zenekar hathatós hozzájárulásával. A fiatal zongoraművésznő zenei tanulmányait mindössze négyéves korában kezdte el. A kiotói Művészeti Egyetemen szerzett diplomát. Csütörtök esti nagyváradi előadása igazi siker volt, a zsúfolásig megtelt Enescu–Bartók koncertterem közönsége vastapssal köszöntötte a vendég zongoraművészt. A hosszan tartó taps után Kyoko Tagawa Mozart A-dúr szonátájából a közismert Török indulót játszotta el.

Ezt követően a zeneirodalom egyik legszebb és sokat játszott alkotása, Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) e-moll hegedűversenye, op. 64 csendült fel a koncertteremben, egy igazi hegedűművész virtuóz, az ugyancsak japán Haruka Iwabuchi tolmácsolásában, aki ugyancsak fiatalon, mindössze 5 éves korában kezdte el zenei tanulmányait Oszakában, majd ezt természetesen tovább folytatta Kyotóban. Tanulmányait a tokiói és londoni művészeti egyetemeken egészítette ki, az elmúlt évben is megfordult Nagyváradon. A hosszan tartó taps arra késztette az előadóművészt, hogy egy hegedűszóló előadásával köszönje meg a közönség elismerését.

Hegedűművész-karmester

Az est keretében kétségen kívül a legkiemelkedőbb esemény Ludwig van Beethoven (1770–1827) VII., A-dúr szimfóniájának, op. 92 előadása volt, a szimfonikus zenekar és a karmester, Leon Spierer közreműködésével. Beethoven hetedik szimfóniáját 1812-ben fejezte be, és a következő év decemberében mutatták be Bécsben. Az első és az utolsó tétel tüzes ritmusai miatt Richard Wagner „a tánc apoteózisának” keresztelte el. A második tétel, az Allegretto Beethoven egyik legismertebb alkotása.

A nagyváradi közönségnek lehetősége volt megismerni egy rendkívüli tapasztalatokkal és nagy tudással rendelkező karmestert és hegedűművészt Leon Spierer személyében. A német hegedűművész Berlinben zenész családban született. 1930-ban kezdte el zenei tanulmányait. Azokban a nehéz időkben a család előbb Luxemburgba, majd onnan Argentínába emigrált. Hosszú zeneművészeti pályafutása alatt kiemelkedő az 1963–1993 közötti időszak, amikor a berlini Philharmoniker Orkester koncertmestere volt Herbert von Karajan világhírű karmester vezénylete alatt, amikor mint szólista bejárta Európát és Dél-Amerikát. 1993 óta aktívan dolgozik Japánban mint hegedűtanár és zenekari karmester, rendszeresen vezényel koncertmesteri székből (műsorfüzet). Ezt tette csütörtök este Nagyváradon is, amikor nemcsak dirigálta a zenekart, de most is elfoglalta Nagy Kálmán mellett a koncertmesteri széket, és együtt játszott a zenekarral. Hegedűjátékával és dirigálásával nagyban hozzájárult ahhoz a fergeteges sikerhez, mely az előadás végén abban nyilvánult meg, hogy a közönség székeiből felállva, ütemesen tapsolva hosszú ideig ünnepelte Leon Spierer karmestert és a szimfonikus zenekart.

Nagyszerű élmény volt a csütörtök esti hangverseny, melyből – ahogy az egyik, már nyugdíjas zeneművész jellemezte – nem mindennap van része a nagyváradi komolyzenét kedvelő közönségnek.

Dérer Ferenc