Váradi kötődésű vendégművészek lépnek fel

A Nagyváradi Filharmónia csütörtök esti hangversenyének két vendégművésze, Gyüdi Sándor és Vitéz Carol, valamint Foica László művészeti igazgató mondott el szerdán részleteket az előadásról.A művészeti igazgató mutatta be a vendégművészeket. Gyüdi Sándor karmester a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, s egyben a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. Régi barátság fűzi a váradi filharmóniához, 2007-ben a váradi szimfonikus zenekart vezényelte egy olaszországi vendégszereplés alkalmából, s többször is eleget tett a filharmónia meghívásának. Amint a későbbiek során a karmester elmondta, ahogy látja, Várad évről évre fejlődik, régi elegáns épületek újulnak meg, s mindannyiszor érdekes látványt nyújtanak számára a váradi Jugendstil jellegű (azaz szecessziós) épületek, melyekhez hasonlóak, igaz, kevesebb számban, Szegeden is találhatók. A szegedi színházat ráadásul ugyanaz a bécsi Fellner és Helmer cég tervezte, amelyik a szegedit, ugyanabban a stílusban.

Először Várdon

Ami pedig a váradi zenekart illeti: ezen a téren is vannak hasonlóságok a szegedivel, hiszen Acél Ervin, aki a váradi filharmónia igazgatója volt, közel tíz éven át a szegedi szimfonikus zenekart is vezette – Gyüdi Sándor abban az időben a színház karmestere volt, nagyon sokat dolgoztak együtt, s emlékét Szegeden is ápolják. „Örülök, hogy itt vagyok és megismerhettem a kiváló szólistát” - tette hozzá.

Vitéz Carol temesvári születésű, Németorszgában élő hegedűművész, aki, bár több hazai filharmónia meghívottjaként szerepelt már, Nagyváradon most először lép fel. Mint később a művész elmondta, neki is van váradi kötődése, egy nagybátyja, Elemér Băluţi a hatvanas években a váradi zenekar koncertmestere volt, s egész gyermekkorát meghatározta az a Brahms-hangverseny, melyről Váradon készült felvétel, s melynek szólistája Ruha István hegedűművész volt. Nagy örömömére szolgál, hogy együttműködhet a váradi filharmóniával, mondta a hegedűművész, aki elismerő szavakkal szólt Váradról.

Súlyos mű

A hangverseny Jean Sibelius Karelia című művének nyitányával kezdődik, op. 10 - ezzel kapcsolatban a művészeti igazgató elmondta, hogy a teljes művet viborgi egyetemisták egyesületének felkérésére írta a zeneszerző. Ezt a zeneszerző egy másik műve, a d-moll hegedűverseny, op. 47 követi, melyet 1905-ben írt, s Berlinben mutatták be, Richard Strauss vezényletével, s a berlini filharmónia koncertmestere, Kaler Halir közreműködésével. A harmadik mű Franz Schubert I., D-dúr szimfóniája, D.82, melyet a zeneszerző 16 éves korában írt.

Amint Gyüdi Sándor megjegyezte, általában a súlyosabb műveket a hangverseny második részében szokták előadni, de ez most fordítva van, hiszen a legsúlyosabb mű a hegedűverseny, s az azt követő Schubert-szimfónia üdítő, fiatalos dallama feloldódást ígér. A hegedűverseny amúgy nem a zenekari bevezető szakasszal kezdődik, az éteri hegedű szinte a semmiből szólal meg, ezért mégsem lenne szerencsés ezzel kezdeni. Vitéz Carol hozzátette: a közönség az észak zenéjével ismerkedhet meg, a hegedűverseny harmadik része során szinte láthatóakká válnak a vikingek harcra induló vitorlás hajói.

Kedden!

A filharmónia művészeti igazgatója egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő heti, Eugen Doga évfordulós hangverseny kedden lesz, nem csütörtökön, mint az eddigi előadások. Arról is szólt: a filharmónia dzsessz-koncertekből álló sorozatot indít, az első október 27-én lesz, nemzetközi hírű művészekkel. Ezeket a koncerteket a Posticum Kulturális Központ közreműködésével szervezik meg, további részletek a filharmónia honlapján, a http://www.oradeaphilharmony.com/ címen olvashatók. Egyúttal elkezdődnek a leckekoncertek is, az első október 13-án lesz.

Neumann Andrea