Újra Váradon koncertezett Dana Borşan

A világ számos országában megforduló, elismert zongoraművész, a bukaresti Nemzeti Zeneegyetem tanára, Dana Borşan újra Váradon koncertezett, a komolyzene-kedvelők nagy örömére.

Ebben az évadban egyszer már vártuk a művésznőt egy hangversenyre, de akkor betegség miatt nem tudott Váradra jönni, csütörtök este viszont szerencsére igen. Nagyszerű zongorajátékával elkápráztatta az Enescu–Bartók koncerttermet megtöltő szépszámú közönséget. De ne szaladjunk nagyon előre, hiszen az est folyamán három zenemű csendült fel. A dirigens ezúttal a nagy tudású Romeo Rîmbu, a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere volt. Újra bizonyította – ha még szükség van rá –, hogy igazi, nagy szakmai tudással rendelkező karmester, aki minden pillanatban érzi, mit kell tennie annak érdekében, hogy a koncert pezsegjen, s még véletlenül se történjen semmi, ami negatívan befolyásolná a zeneművek előadását. Ebben partnerei voltak a szimfonikus zenekar tagjai és természetesen Dana Borşan zongoraművész, az est sztárvendége.

Elsőként Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) Don Giovanni című operájának nyitánya, K. 527 hangzott el a koncertteremben. Az operát Prágában írta Mozart, az ősbemutatót is ott tartották, óriási sikert aratva, s egy évvel később az osztrák császár óhajára Bécsben is bemutatták, ott viszont meglehetősen rideg fogadtatásban részesült. A közönség a kompozíciót nehézkesnek, a cselekményt erkölcstelennek találta. Azt még tudni kell az opera nyitányáról, hogy komponálása – Mozart szokása szerint – utoljára maradt, a bemutatót megelőző éjjel írta a zeneszerző. Csütörtök este a filharmónia szimfonikus zenekarának nagyszerű előadásában hallgathattuk meg újra Mozart eme remekművét.

A továbbiakban Robert Schumann (1810–1856) a-moll zongoraversenye, op. 54 csendült fel a koncertteremben. A szólista a már említett nagy tudású zongoraművész, Dana Borşan volt. Játékával elbűvölte a váradi közönséget; egyébként az ő fellépése igazi közönségvonzó erő. Egy fiatalember ismerősöm – akit az utóbbi időben nem nagyon láttam a hangversenyeken – azt mondta, hogy Dana Borşan játékát jött meghallgatni. Az elhangzott versenymű szerzője, Robert Schumann minden bizonnyal elsősorban a zongora költőjeként vonult be a zeneirodalomba. A csütörtök este elhangzott művét négy év alatt írta, ugyanis az 1841-es változat egytételes volt; a végleges és ma is játszott darabot később további két résszel egészítette ki. A versenymű elhangzása után a közönség viharos tapssal köszönte meg Dana Borşan játékát, s ő egy gyönyörű zongoraszonáta előadásával köszönte meg az elismerést.

Négytételes alkotás

Szünet után egy újabb Mozart-mű csendült fel: a 39., Esz-dúr szimfónia, K. 543. Ezt a szimfóniáját 1788-ban, Bécsben fejezte be a komponista, de a szerző életében nem mutatták be, ez az úgynevezett Posztumusz trilógia kezdő darabja. A négytételes alkotás érdekessége, hogy a mű derűs hangulata, életöröme a zeneszerző életének keserű valóságából semmit sem árul el, pedig ezekben az időkben Mozart komoly magánéleti gondokkal küzdött.

Csütörtök este egy újabb nagyszerű zenei élménnyel gazdagodtunk, amit természetesen a kitűnő előadóművésznek, a kiváló szimfonikus zenekarnak és a dinamikus, az egész hangverseny dirigálásában kitűnően helytálló karmesternek, Romeo Rîmbunak köszönhetünk.

Dérer Ferenc