Több mint ezer óvás megyénkben

A Bihar megyében magyar tagozaton érettségizett valamivel több mint hatszáz diáknak több mint a fele átment az idei érettségin. A magyar diákoknak az idén is a román okozta a legtöbb gondot.

Az idei érettségi eredmények tekintetében Bihar megye megközelítette az országos átlagot, és ez az átlag az óvások elbírálása után emelkedni is fog egy kicsit. Ezek a megállapítások érvényesek a magyar tagozaton tanuló diákokra is, értékelte lapunknak a nem végleges érettségi eredményeket Kéry Hajnal, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, hozzátéve, hogy a korábbi években az országos átlag alatt voltak a Bihar megyei eredmények. Országos szinten az idén végzettek 73,7 százalékának sikerült az érettségije; ha ehhez hozzávesszük a korábbi években végzett, de szintén idén érettségizőket is, akkor az átmeneteli arány országos szinten 67,2 százalék. Bihar megyében ez az arány 66,87 százalék, azaz mindössze 0,33 százalékkal kisebb, mint az országos átlag.

Megyénkben mindenki sikeresen érettségizett a váradi Aurel Lazăr Líceumban, valamint a Betel és az Emanuel teológiai líceumokban. Több tanintézményben kilencven százalék fölötti volt az átmeneteli arány. Bihar megye legnagyobb magyar tannyelvű középiskolájában, a nagyváradi Ady Endre Líceumban a diákok 76,69 százaléka végezte el sikeresen az érettségit. A többi Bihar megyei magyar tannyelvű iskolákban az átmeneteli arány ennél kisebb volt. A magyar tagozatos diákok közül a legtöbben románból buktak. Egyébként összesen 1101 óvást nyújtottak be az eredményekkel elégedetlen diákok, a legtöbbet román nyelv és irodalomból (376 óvás), valamint a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, azaz matematikából és történelemből (375 óvás). Anyanyelvből összesen 66 óvást nyújtottak be, választott tantárgyból 284-en óvtak. Végeredmények július 13-án várhatók.

Nehéz volt

Több magyar tannyelvű iskola igazgatója szerint túl szigorúan javították az érettségin a magyar nyelv és irodalom dolgozatokat. Ez talán annak is „köszönhető”, hogy humán tárgyat javítani mindig szubjektív, tág teret ad a javító tanár egyéni megítélésének. A nagyváradi Ady Endre Líceum 133 érettségizője közül 102 fellélegezhet a vizsgasorozat után. Ezt az eredményt Vad Márta, a tanintézmény igazgatónője elvárásokon felülinek értékelte. Az igazgatónő jelezte, hogy az idén végzetteknek több mint 83 százaléka érettségizett sikeresen, a korábbi években végzett, de az érettségivel idén (is) megpróbálkozók rontották le az átmeneteli átlagot 76,69 százalékra. Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy az idén is a román nyelv és irodalom jelentette a legnagyobb problémát, de voltak, akik a matematika vagy a történelem érettségin buktak meg. Az igazgatónő felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek nagy százalékánál kisebb volt a magyar nyelv és irodalomból elért eredmény, mint románból. „Ezt nem tartom reálisnak” – fogalmazott az intézményvezető, hozzátéve, hogy hasonló problémákat jeleztek neki más iskolákból is. Vad Márta szerint ezzel mintegy magunk alatt vágjuk a fát, hiszen a túlzott szigor azt sugallja a gyerekeknek, hogy ne akarjon magyar tagozaton tanulni, mert az lerontja a tanulmányi átlagát.

Rendelt idő

Hasonló tapasztalatai voltak az idei érettségin Tornai Melindának, a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum igazgatójának is, aki szerint ugyan az elvárásoknak megfelelően alakultak az eredmények, de a magyar nyelv és irodalom jegyek csalódást okoztak, ugyanis kisebbek voltak annál, mint amit a diákok és a tanárok vártak. „Van, aki egy, másfél jeggyel kisebbet kapott, mint amire a megírt dolgozat alapján számított” – mondta. Az igazgatónő ezt a jelenséget annak tudja be, hogy humán tárgyat javítani mindig szubjektív, tág teret ad a javító tanár egyéni megítélésének. Egyébiránt az iskolában hatvanegyen érettségiztek, közülük harminc vette sikeresen az összes vizsgát. A legtöbben, szám szerint tizennégyen románból buktak meg. Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy az idén negyvenkilenc végzősük volt, míg a visszatérő érettségizők nagy részének ezúttal sem sikerült venni az összes akadályt. „Az a tapasztalat, hogy aki elsőre nem teszi oda magát, az már nem igazán tudja tartani az iramot. Mindennek rendelt ideje van az ég alatt, és ha valaki az utolsó tanévet nem tanulásra használja, akkor ez visszaköszön az érettségi eredményekben” – fogalmazott.

Több iskolakerülő

A tavalyi évihez képest egy kicsivel gyengébbek voltak az idei érettségi eredmények a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tannyelvű osztályaiban, értékelt lapunknak Hochhauser Enikő, az iskola aligazgatója. Mint mondta, az idén „több iskolakerülő volt, mint szerettük volna, és ez meglátszik az eredményeken”. Az aligazgatónő tudatta, hogy az idén végzett három magyar tagozatos osztályból – matek-infó, biológia-kémia és filológia – összesen 76 diák érettségizett, közülük tizenhárman buktak meg fele-fele arányban románból és matematikából. Az igazgatónő megítélése szerint azok a diákok, akik ha nem is keményen tanultak, de legalább átlagos szintet hoztak a négy év alatt, gond nélkül átmentek az érettségin. Kérdésünkre válaszolva elmondta azt is: a magyartanárok azt jelezték neki, hogy a lírát nehéz megkedveltetni a diákokkal, és ha az érettségin egy verset félreértelmeznek a tanulók, ezzel sok pontot veszítenek. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az érettségizők egy része a vártnál kisebb jegyet kapott.

Noha talán egy hajszálnyival jobb az idei eredmény a tavalyihoz képest, még sincs ok a büszkélkedésre a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban. Soós Sándor igazgató lapunknak elmondta, hogy a negyven érettségiző közül mindössze kilenc ment át az összes vizsgán, azaz 22,5 százalékos volt az átmeneteli arány. Soós Sándor elmondta, hogy az idén is a román volt a nehéz dió az iskola tanuló számára. Húsz lorántffys diák bukott meg románból, közülük tíz más tantárgyból is.

Az érmihályfalvi 1. számú Technológiai Líceumban 39 beiratkozott érettségiző közül mindössze kilencen büszkélkedhetnek azzal, hogy átmentek minden vizsgán. Tizenegy diák románból bukott meg, közülük nyolcan más tantárgyból is. Zeffer Tímea igazgatónő az érettségi eredményeit értékelve elmondta: a tételek a próbaérettségi feladataihoz képest nehezebbek, de minden további nélkül megoldhatóak voltak legalább egy átmenő jegyre azok számára, akik tanultak. Hozzátette: az érettségit megelőzően az iskolában idén is tartottak előkészítőket, melyeket sajnos az érintett diákok mindössze 15 százaléka látogatott… Mint ahogyan az előző években, Zeffer Tímea ezúttal is hangsúlyozta, hogy a sikeres vizsga „titka” nagyon egyszerű: tanulni kell, de minden tanévben, hogy a végső szakaszban legyen mire alapozni.

A diák a főnök

A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban összesen ötvenkilencen érettségiztek, közülük első körben huszonketten érettségiztek sikeresen, további három diák ugyan minden tantárgyból átment, de nem érték el a hatos átlagot. A legtöbb bukó, szám szerint huszonegy diák a román érettségin akadt fenn. Összesen huszonnyolc fellebbezést nyújtottak be a diákok, ezekből tizenkilencet románból. Barta Imre igazgató átlagosnak tartja az idei évi érettségi eredményeket, „de ez nem ad okot arra, hogy dicsekedjünk” – tette hozzá. Az igazgató szerint jobb tanulmányi eredményeket lehetne elérni akkor, ha a tanárok nagyobb megbecsülésben részesülnének, hiszen, mint mondta, „az nem jó, ha az iskola vezetőségtől kezdve a szülőkön át a diákokig mindenki a tanárba törli a lábát”. Meglátása szerint az nem jó rendszer, hogy most „a diák a főnök, és ő követel a tanártól, mert ennek eredménye a diákon nem látszik meg”. Az igazgató úgy látja, hogy jobb eredményeket lehetne elérni akkor, ha az iskolák a gyerekek képességei szerint csoportosíthatnák az osztályokat.

Pap István