ERDON Helyi hírek
2011.06.17. 09:13
TIFF vendégek és kitüntetettek
<p>A filmfesztiválok rangját, besorolását, nagyban befolyásolják a díszvendégek, akiket a rendezők meghívnak. Azok a hírességek, akik a közönség számára is fontosak. Akinek a tevékenységében valamilyen formában tükröződik az a nemzetközileg is elismert eredmény, mely kiemeli őt abból a közegből, melyben, mint alkotó tag él.</p>
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) létrehozói Tudor Giurgiu, a fesztivál igazgatója és Mihai Chirilov művészeti igazgatója, pontosan tisztában vannak azzal, mennyire fontos nemzetközi szempontból, kit hívnak meg. Az idén a meghívottak listája közel 600, melyhez még hozzájön hazai és külföldi akkreditált sajtó. A TIFF honlapja szerint összesen 1228 személyt tesz ki, akik között filmrendezők, filmszínészek, operatőrök, producerek, jelmez és látványtervezők, hangmérnökök, vágók, diplomaták, újságírók, filmfesztiválok rendezői és filmterjesztéssel foglalkozó személyek találhatók.
Az idén a meghívottak listája igencsak előkelő, amelyből a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat: Jaqueline Bisset, neves angol színésznő közel 100 filmben szerepelt, számos díjat kapott, aki a kolozsvári indoklás szerint a világ filmművészet értékeit gyarapította. Munkája elismeréseként Külön díjat kapott. Sajtótájékoztatójára rendkívül egyszerűen, de nagyon elegánsan öltözve jelent meg. Sugárzott belőle az a nőiesség, mely tudja magáról, milyen hatást vált ki a körülötte levőkben. Egyszerűen, szerényen ismertette azokat az eseménysorokat, melyek oda vezettek, hogy az igen csinos maneken a filmek világának koronázatlan vezetői, figyelmét felkeltse. A pályája ennek dacára sem volt könnyen induló, mert minden eredményért meg kellett dolgoznia. Számára az a szerep volt a legnehezebb, melyben tulajdonképpen önmagát kellett adnia. Mesélt arról, mennyire jó partnere volt filmezés közben Michael York, azért is sajnálja, hogy betegség miatt York nem tudott Kolozsvárra jönni. Az egyik „intim Pista” jellegű kérdésre elmondta, férfi barátainak az édesanyja tetszését is kellett elnyerni.
Kérdésemre, milyen kritériumok alapján választja ki vagy utasítja vissza a neki felajánlott forgatókönyveket, elmondta: Számára nagyon fontos, hogy a forgatókönyvben a különböző elemek, hogyan kapcsolódnak. Mennyire logikus a cselekményegység. Meghatározó, ki a rendező, számára fontos, ki az operatőr. De, ha a forgatókönyv jó, és nekem nem tetszik a rendező, vagy úgy érzem, olyan rendezővel, találkozom, aki nem képes belőlem a maximumot kihozni a filmmel kapcsolatban, tárgyalást kezdeményezek a rendezővel, ami az elhatározásom szempontjából fontos. Meghatározó, mennyi a forgatási napok száma. Ugyanakkor a szerepnek olyannak, kell lennie, mely engem a karrieremben, segítsen. Szívesen dolgozom olyan filmben is, melynek költségvetése nem nagy, de a forgatókönyv és a rendező szándékai egyeznek az én művészi habitusommal. Akkor a közös munkának semmilyen akadálya részemről nincs. Ez a szinkronizálásra is érvényes. „Vígjátékban Dennis Hopperrel együtt játszottam, ami fesztiválfilmnek készült. A filmezés után sajnos Hopper meghalt, nekünk tudomásunk sem volt arról, mennyire beteg volt. Figyelmünket teljesen lekötötte a filmezéssel járó feszültség. Ennyire fontos az, amit teszünk a siker érdekében”.
Michele Placido hírnevét a világ és a hazai közönség előtt Corrado Cattani felügyelő alakjának megszemélyesítőjeként alapozta meg a Polip című filmsorozatban. A kolozsvári sajtótájékoztatóján a sikerhez való viszonyulásáról beszélt. A rendkívül szimpatikus, nyilvános szerepléshez szokott Michele Placido elmondta: Ő színész, tehát szerepet, alakít a filmben. Azt teszi a vásznon vagy az üvegen, amit a rendező, operatőr és a szerep kér tőle. Ilyenkor a színész -maszkját ölti magára. Amikor a filmezés befejeződik, akkor a mindennapi életben ő Michele. Corrado Cattani érdeme, hogy harcol a rossz ellen. Ennek is volt tulajdonítható az a szimpátia, amit a szerep a nézőből kiváltott. A sorozatot 1984 és 1989 között készítették. 25 rész készült el. Számára is meghozta a világhírnevet.
Kolozsváron a Vallanzasca című 2010-ben készült filmjét vetítették, melyben, mint filmrendező mutatkozott be a nagyérdemű közönségnek. A film egy hírhedt milánói gengszterről szól.
Arra a kérdésre, amely a maffiával való viszonyáról szólt, elmondta: filmezései alkalmával nem volt semmilyen baja a maffiával, mely komoly gazdasági erővel rendelkezik. A világon máshol is létezik maffia, nemcsak Olaszországban. Számtalan filmet készítenek a maffiáról, viszont ezek nem veszélyeztetik a maffia gazdasági erejét. A Polip sorozatnak egyik nagy erénye talán az volt, hogy olyan eseményeket tárt fel a maffiáról, melyről maga a rendőrség sem tudott. A filmet nem a maffia kezdte cenzúrázni, hanem a politikusok. Szerinte a politika és a szerveszett bűnözés között kapcsolat van. A film hozzájárult a maffia szerepének csökkentéséhez. A film alapján a nézők megtanulhatták, milyen a maffia működése.
Michele Placido szerint az európai rendezők rendkívül tehetségesek. Minőségi munkát végeznek. Ellenben a filmek elkészítéséhez szükséges technikai feltételek nem azonosak az amerikai feltételekkel. A technikai hátteret kellene megerősíteni, és akkor az erőviszonyok, kiegyensúlyozódnának az amerikai és európai filmek között.
A Vallanzasca levetítése után Monica Bârlădeanu átadta filmszínész- rendezőnek a Európai filmművészet terén betöltött fontos szerepléséét járó TIFF külön díját.
Marin Karmitz, hajdani hazánk fia, 1940-től Franciaországban él. Az MK2 produkciós, terjesztési ház megteremtője. Tudor Giurgiuval folyatott beszélgetésében érezni lehetett, személyében olyan ember nyilatkozik a francia filmről, aki benne él, mint producer és többek között Abbas Kiarostamival, Lucian Pintiliével, Krzysztof Kielowskival is dolgozott együtt. De ugyanakkor személyesen tapasztalhatta a francia új hullám hatásait. Közöttük is a Négyszáz csapás (Les Quatre Cents Coups) 1959-es, fekete-fehérfrancia film. François Truffaut első filmje, mely a rendezőt egy csapásra világhírűvé tette. A Cannesi fesztiválon megkapja a rendezés díját.
Ugyanakkor Truffaut cikkeket írt a Cahiers du Cinémába, az André Bazin által szerkesztett filmművészeti magazinba. Ebben a cikkében Truffaut meghirdette a szerzői film programját.
Marin Karmitz bevallottan szeret filmfesztiválokra járni, mert itt ismerkedhet meg azokkal a filmekkel, melyek, kikerülnek a különböző műhelyekből, amelyeknek van esetleg esélyük arra, hogy a közönség is megismerkedjen az alkotásokkal. Számára a film egy olyan ipar, melyet, ha jól használnak, akkor, az, gazdaságilag is jövedelmező. Örvend annak, hogy a romániai filmesek világviszonylatban is mind ismertebbekké válhatnak, hiszen ha jól elgondoljuk a román új hullámnak a képviselői a világ filmpiacán, kelendő árut tudnak teremteni. Ehhez pénz szükséges, mert az adottságok, a tehetség megvan.
A záró ünnepségen örömmel vette át a TIFF produceri különdíját.
Cristi Puiu, az ifjú hazai rendezők között is külön eset. Bár tőle indul, az Áru és pénz (Marfa şi banii) című filmjével, a hazai új hullám. Ő tagadja, hogy ő ennek az elindítója. Személyesen Lucian Pintiliet tartja a Rekonstruálás (Reconstituirea, 1969) filmjével az új hullám megteremtőjének. Szerinte van olyan filmművészet, melyből a művészi mondanivalót tükrözők jelentik az élvezhető filmet. Ezeket a közönség is nyilvántartja.
Ilyen egyszerű ez egy valódi filmesnek.
Csomafáy Ferenc
Ezek is érdekelhetik
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre