Szerelmes Tangó est a filharmóniában

Közönségsikert hozott az abszolút premierként rendezett, Szerelmes Tangó címmel beharangozott est a Nagyváradi Állami Filharmóniában. Sokan voltak kíváncsiak a tangó világára.

Nem emlékszem rá, hogy hasonló zenei esemény színhelye lett volna az elmúlt években a nagyváradi filharmónia, a tangózene estje igazi premiert jelentett mind a közönségnek, mind a szimfonikus zenekarnak. A meghívott szólisták, Analia Selis énekesnő és Mariano Castro zongorista Argentínából érkeztek, a karmesteri teendőket Horváth József kolozsvári dirigens látta el. Az énekesnő régóta él Romániában, ezért nem okozott számára nyelvi gondot, hogy minden általa előadott ének előtt ismertetőt mondjon, tökéletes románsággal beszélt. A műsorfüzetből idézve ismertetjük, hogy Argentínában született, és számos egyéni koncertje volt már Romániában, mind Bukarestben, mind vidéki városok filharmóniáiban. Partnerével, az ugyancsak argentínai Mariano Castro zongoristával 2015-ben indították el a Váradon most bemutatott Szerelmes Tangó című műsorukat, sikert sikerre halmozva.

Az est folyamán főleg az argentin tangó világából hallhatunk dalokat, de két román könnyűzenei szám is helyet kapott a több mint kétórás műsorban.

Közelebb kerültek

Szünet után kissé felgyorsultak az előadott számok, nem lépték túl a tangó megszokott ritmusát, de valahogy közelebb kerültek a hallgatósághoz. Az est folyamán az argentin zeneszerző, zenekarvezető, harmonikás, Astor Pantaleón Piazzolla (1921–1992) több szerzeménye is felcsendült. Piazzollának több mint ezer darabja maradt fenn, ezeket a nagy koncerttermektől a kis klubokig világszerte játsszák. A sokunk számára legismertebb énekszám, Angel Villoldo El choclója kissé nosztalgiahangulatot teremtett; több magyar táncdalénekes – köztük Vámosi János – is előadta annak idején, Ne hagyd el soha azt, ki téged szívből imád címmel. Kiemelkedő volt a két tangótáncos: Ioana Lascu és Horia-Călin Pop bemutatója, vérpezsdítő ízelítőt nyújtottak a hallgatóságnak a szép argentin tangóból. Az est sikeréhez nagyban hozzájárult Horváth József kolozsvári karmester munkája. Rutinosan dirigált, jó összhangot teremtve az énekes, a zongorista és nem utolsósorban a szimfonikus zenekar között. Voltak olyan régi hangverseny-látogatók, akik megkérdőjelezték az ilyen jellegű koncert szükségességét, de a nagyszámú közönség és a hosszan tartó elismerő taps az előadóművészek produkciói után azt jelezte, hogy néha-néha elkel a könnyedebb muzsika is, a publikum ezt is igényli.

Dérer Ferenc