Szentmise volt a hősökért

Kedden, nemzeti ünnepünk előestéjén, 18 órakor népünk hőseiért mutatott be szentmisét Böcskei László nagyváradi megyés püspök a Székesegyházban.

Beszédében Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: az egyházi év folyamán sokszor emlékeznek azokra, akik a keresztény erények gyakorlásában hősiesen helytálltak, Istent és embert szolgálva. Ők a szentek és a boldogok, akiket a katolikusok tisztelnek, és a közbenjárásukat kérik. Sokan vannak azonban olyanok is, akik nemcsak a vallásukért haltak meg, hanem az általános emberi erények megvalósításában is jeleskedtek, és nem ritkán erőt meríthetünk az ők helytállásából.

Imádság koszorú

Úgy fogalmazott a főpásztor: ezen az estén a március 15-i nemzeti ünnepre való ráhangolódásképp azokra gondolnak, akiknek az életben való részesedés küzdelmet és áldozatot jelentett, s ezáltal tulajdonképpen a mi jelenünk és jövőnk érdekében cselekedtek. Olyan valódi hősök ők, akiknek a létezésünket köszönhetjük, s akikre való emlékezésként felajánljuk az imádság koszorúját, jelezve ezáltal, hogy a népünkért, a hazánkért, a békés együttélésért és a szabadságért tanúsított hősiességük kedves Istennek, mivel az emberi méltóságért bemutatott áldozat volt.

A Szent László-évben pedig különösen illő, hogy meghalljuk az elődeink helytállásra buzdító szavát, azokét, akik szembeszállva az elnyomóikkal, hősökké lettek. Ugyanis sajnos napjainkban is vannak olyan hatalmak, amelyek az elnyomás, a megfélemlítés és a sarokba szorítás eszközeit használják, azonban ezekkel szemben nem a elmenekülés nyújt segítséget, hanem a kiállás és az összefogás a jó ügy érdekében, mert minden, ami nem ezeket feltételezi, széthúzáshoz vezet. Ma is érvényesek kell legyenek Jézus azon szavai, melyek szerint „aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája, aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják”, nem szabad tehát elpazarolnunk a tartalékainkat, mert helytállás és küzdelem nélkül nincs siker és győzelem. A hőseink iránti tiszteletünk jeléül el kell döntenünk azt: milyen hatalmat szolgálunk, az e világit vagy Istenét, él-e bennünk is a méltóság iránti vágy, a szabadság utáni vonzódás!- nyomatékosította az egyházi elöljáró.

Ciucur Losonczi Antonius