ERDON Helyi hírek

2012.01.18. 09:58

Szathmári Pap Károly üzenete

A hetedik művészet egyetemes nyelvet használ. „Szathmári Pap Károlyt mind a magyar, mind román kultúra magáénak vallja. Beírta a nevét mindkét kultúrába. Európai művész. Korszerű tudott lenni. A XIX. században úgy tudott alkotni, ahogy sokan a XXI. században szeretnének. Ezt a napot a Romániai fotográfia napjának is nevezzük” mondta Kelemen Hunor a Szathmári Pap Károly születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitóján.

A hetedik művészet egyetemes nyelvet használ. „Szathmári Pap Károlyt mind a magyar, mind román kultúra magáénak vallja. Beírta a nevét mindkét kultúrába. Európai művész. Korszerű tudott lenni. A XIX. században úgy tudott alkotni, ahogy sokan a XXI. században szeretnének. Ezt a napot a Romániai fotográfia napjának is nevezzük” mondta Kelemen Hunor a Szathmári Pap Károly születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitóján.

Szathmári Pap Károly az első 10 európai fotós közé tartózik, a világon az első haditudósító, a román királyság első művész fotósa. Egyike azoknak, aki fotóművészet kialakulását tájainkon szorgalmazta. Nevéhez fűződik a Kolozsváron kétévenként megrendezése kerülő országos és a Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás, melyet január 11-én rendeztek meg.

 

Szathmári Pap Károly művészi indulása

 

Szathmári Pap Károly Kolozsváron született, 1812. január 11.-én. Nagyon kevesen tudnák megmondani a hajdani Belső utca, hosszú ideig Szentegyház utca, hány száma alatt. Emléktáblája a 17-es számú házra van kitéve.

Középiskolai tanulmányait a nagyhírű, már akkor több mint 200 éves, Református Kollégium jogi szakán végezte. Köszönhető külföldön végzett tanárjainak: kitűnő eredménnyel. Még sem marad meg a jogi pályán, mert a művészet jobban vonzza. Valahogyan ez közelebb áll karakteréhez, élet-ritmusához. Ebben az irányban tudását Bécsben és Olaszországban próbálja fejleszteni. De sajnos az anyagiak meggátolják abban, hogy huzamosabb ideig ott tanuljon. De munkaszeretete, kitartása, megélhetési lehetősége a képzőművészet irányába fejlődik, látható módon. Visszatér Kolozsvárra, ahol mint akvarellista próbál egzisztenciát teremteni. Szerencséjére 1840-ben borszéki nyaralása alkalmával megismerkedik Gheorghe Bibescu herceggel, aki felhívja figyelmét a bukaresti lehetőségek sokszínűségére.

 

Szathmári bukaresti fotóművészeti műhelye

 

Erről személyesen is meggyőződik. Az egyébként rendkívül jó interperszonális adottságokkal rendelkező fiatalember elhatározza, Bukarestbe utazik. 1843-ban, végkép Bukarestben telepedik le. Megnyitja az első fényképészeti műtermet. Rengeteg megrendelést kap. Mind ismertebb lesz jobb körökben is, ahol figyelnek arra, mi is történik a világban. Ennek is köszönhető, hogy köz-adakozásból Párizsból meghozatott dagerrotip-készüléket vesznek. Az Eforia Şcolilor (Iskolák Elöljáróságának) igazgatója, Petrache Poenaru felkéri Szathmári Pap Károlyt arra, hogy a nemrég feltalált „csoda masina” működését a bukaresti közönségnek bemutassa. Az ifjú művész szívesen tesz eleget a kérésnek, sőt ő az, aki Alexandru Ghica fejedelemnek is bemutatja. Talán ezért tekinthető Románia legelső fényképészének.

„ A vizuális művészetben nagyra értékelik. Rajzoló, festőművész, udvari fotós Gh. Bibescu, Barbu Ştirbei, Alexandru I. Cuza, I. Károly királyi udvarában”. Elnyeri az udvari fényképész kinevezést, ami nagyon sokat jelentett nemcsak anyagiak tekintetéből, de a szakma magas fokú elsajátításában is. Nemcsak fényképész, de mind jobb akvarellista. Megbízásra címerfestő.

Ugyanakkor a Bukarestben letelepedett magyarság körében is érezteti hatását. Folyóirat-alapító, nyomdász, litográfus. De ha kell, cikket is ír a Bukaresti Magyar Közlönyben, mely példányaiból megtudhatjuk az akkori időkben, hogyan folyt az élet.

 

Szathmári Pap Károly- a világ első haditudósítója

 

Az aránylag nyugodt bukarestieket is megrendíti az Oroszország és Törökország között 1853-ban kitört krími háború. Az ötletes és rokonszenves modorú festő- fényképész el tudta érni, hogy az egymással szemben álló táborokba egyformán belépést kapjon. Ez, azóta sem történt meg még egyszer egyetlen egy haditudósítónak sem. A Szilisztránál és Oltenitzánál küzdő, orosz és török táborokban festett, és rögzített kamerával. Világviszonylatban első, aki tűzvonalban fényképezett. Ez az akkor készült felvételeken látható is. Megörökített tiszteket, közkatonákat és katonai felszereléseket. Marcona kozákok nemzeti viseletükben, színes, pompázó egyenruhába öltözött cserkeszek, festőien tarka öltözékű török katonák az akvarellista jóvoltából, eredeti színezésben kerültek be abba az albumába, melyet ezekből a felvételekből állított össze. Mindezek egzotikus csemege számba mentek a nyugati országokban, ahol addig nem ismerték így eredeti színességükben a keleti hadseregek díszes, sujtásokkal teli, feltűnő ruháit.

Az albummal 1855-ben körútra indult.

Első állomása Bécs volt, itt az osztrák császárnak ajánlott fel egy példányt belőle. Nagy elismeréssel fogadták, száz arannyal és kulturális érdemrenddel jutalmazták. Párizsban III. Napóleon császár felesége, Eugénia császárnő fogadta, Londonban pedig Viktória királynőnek juttatta el ajándékát. A királynő bensőséges hangú levélben köszönte meg az albumot, melyet a festőhöz intézett levele szerint „Őfelsége megcsodált, s amelyért legfelsőbb becsülésének bizonyítékául" („as testimony of Her Majesty appreciatiom") a nagy aranyérmet ajándékozta neki a „krími szalagon". Ebben az időben rendezték meg Párizsban a Nemzetközi Kiállítást, amelyen Szathmári kiállított műveivel aranyérmet nyert.

Sajnos, ezek az albumok, azóta, elkallódtak vagy megsemmisültek. Szerintem Eugénia császárnő hagyatékában kellene tüzetesebben körülnéznie egy mai kutatónak.

 

A világjáró fotográfus

Új tájak, új művészeti kifejezési formák

 

Szathmári Pap Károly, ha csak tehette utazott. Mindenütt otthon érezte magát, nemcsak Kolozsváron, ahova mindig visszavágyott, de sajnos a sorsa ezt nem engedte meg.

Magabiztosan mozgott és alkotott nemcsak Bukarestben, de Budapesten, Bécsben, Párizsban, Rómában, Londonban, Konstantinápolyban, Bagdadban, Bejrútban vagy a kicsiny erdélyi, havasalföldi és moldvai falvakban.

Bejárja az akkor még hatalmas török birodalmat, megfordul Szíriában, Irakban, Perzsiában és Szibériában, majd Kínába is eljut.

Az utazásai művészi fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek. Technikája alapjában megújul, témaköre kibővül, színei gazdagodnak, festményei különös fényt kapnak.

 

Szathmári Pap Károly kiállítása az Octavian Goga Városi könyvtárban

 

Rendkívül jól érzékeltetik a kolozsvári Octavian Goga Városi Könyvtárban megrendezett kiállításán látott képeinek kópiái. „Carol Pop Szathmári- a haditudósító” címen rendezett kiállítás keretében nemcsak a keleti tájak hatása, hanem a bukaresti kisemberekről készült felvételei is tanúsíthatják az alkotó érzékenységét a körülötte levő világról.

Fotók, akvarellek, litográfiák, kőnyomatok láthatók. De a nagy művészre vonatkozó dokumentumok is láthatók, melyek a Kolozsvári levéltár anyagai, mint például a születési bizonyítványa, vagy a szakmai értékelés, a magyar, román, német nyelvtudására vonatkozó kitűnő minősítés bizonylata.

Kiállították az 1842-ben készült Kolozsvár a Fellegvárról, Küküllő vár című képét. Akvarelljei közül látható a Juhász, a Parasztasszony, Alexandru Ion Cuza című alkotásai is. Megtekinthető az 1864-ben készült „A Nagy-hatalmak a Nagy egyesülés előestéjén” című akvarellje. Mint a világ első haditudósítója a krimi háború és a függetlenségi háború eseményeit örökítette meg. A kiállításon megtekinthetők többek között az 1853-ban Orosz tiszt portréja című munkája, valamint az 1877-ben készült A román katonák Calafaton, I. Károly király Plevna-nál vagy Jelenetek a függetlenségi háborúból címmel jelzett alkotásai is.

Saját nyomdájában készíti el ezer példányban 10 000 arany díjazásért az egyesített fejedelemségek legelső, modern térképét, valamint az Illustraţiunea című képes folyóirat kiadását. Ebbe ő maga nemcsak rajzokat készít, de érdekfeszítő cikkeket is ír.

 

Szathmári művei történelmi szempontból

 

Sokat lehetne méltatni Szathmári Pap Károlyt. George Oprescu három tanulmány kötetben foglalkozik Szathmári Pap Károllyal. Idézném a művésszel kapcsolatban:

„Szathmári Pap Károly előtt az akvarell- műfajt ritkán művelték nálunk ... El kell ismernünk, hogy e tekintetben nehezen találhatnánk a román művészetben tökéletesebb irányítót, mint Szathmári. Ebben a műfajban, amelyben olyan könnyen válhat banálissá a festő, ő igazi művésznek bizonyult."

Román nemzeti szempontból szintén ő méri le Szathmári Pap Károly festői tevékenységét. Megállapítja, hogy művei történelmi szempontból is értékesek, s azokból az utókor: a történészek, földrajztudósok, közgazdászok és etnográfusok ma egyaránt merítenek. Az átalakulás jelentős korszakában a két román fejedelemségnek nem volt olyan vidéke, amelyekről ne készített volna a jellemző tájakat, népviseletet, műemlékeket és népi szokásokat ábrázoló rajzokat, akvarelleket. Oprescu szerint előtte nem volt művész, akiben ennyire egyesült volna az érdeklődés a látottak megelevenítésével.

Fél évszázadot Bukarestben élt, ötször nősült, családot alapított, és olyan életművet hagyott maga után, amely a magyar és a román kultúra közkincsévé vált.

1887. június 3.-án Bukarestben német evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A sírhantot két vadgesztenyefa őrzi.

 

Szathmári az utókor számára

 

Az utókor számára példaértékű lehet az a belső bölcsesség, mely az akkori időben megtalálta azt a lehetőséget, hogy új hazájában a művészi ambícióit kielégítve, egy igen tiszteletre méltó helyet foglaljon el.

2002-től, egy év kivételével (2008), minden második évben megrendezik a Szathmári Pap Károly Fotókiállítást. Talán az idei volt eddig a legnagyobb.

 

Az első nemzetközi fotószalon

Kolozsváron

 

Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a fotóművészet kettős ünnepének vagyunk a részesei: egyrészt a nagy fotóművész születésének 200. évfordulója, másrészt az első nemzetközi fotóművészeti szalon megnyitása a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, melyet jelenlétével megtisztelt Kelemen Hunor, kulturális miniszter.

31 országból 191 szerzőtől 1400 fekete-fehér és színes, kép érkezett. Ebből, a nemzetközi bírálóbizottság döntése alapján, 25 országból, 94 szerző 200 képét állították ki.

Amint Mircea Albu az első nemzetközi fotóművészeti kiállító szalon megnyitója alkalmával kiemelte, a munkák bejegyzése, zsűrizése európai normák szerint történt, melyet rangos nemzetközi bizottság értékelt.

Carol Pop de Szathmári 200 trófeát az olasz Semiglia Antonio Breton táj című képe nyerte el.

Az ARTIMAGE nagydíját Baranyi Ildikó Románia Morning Bath című képe kapta meg. Közel 30 munkát díjaztak.

Mindezek a díjak valahol azt is szolgálják, hogy Szathmári Pap Károly alias Carol Pop Szathmári neve, munkássága még ismertebb legyen világviszonylatban is.

Az állandó, új keresésében a művészeti kifejezési formái gazdagodtak. A ma fiatalja számára talán példaértékű lehet Szathmári Pap Károlynak a művészi kifejezési formák állandó megújításra irányuló törekvése, a népek kulturális értékeinek megbecsülés- igénye, az európaiság szelleme.

Csomafáy Ferenc

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!