Sikeres operagála a filharmóniában

Csütörtök este a Nagyváradi Állami Filharmónia szokásos heti hangversenyén az operairodalom legismertebb alkotásaiból hangozottak el részletek. Az operagála nagy sikert váltott ki a közönség körében.

Újra telt ház előtt zajlott az év első operagálája a filharmónia Enescu–Bartók termében, nagyon sokan eljöttek a nem mindennapi zenei eseményre. Ez is bizonyítja, hogy a váradi komolyzene-kedvelők időnként igénylik egy-egy hasonló operagála megszervezését. Az est főszereplői a Kolozsvári Román Opera neves szopránja, Carmen Gurban és a fiatal tenor Cristian Mogoşan voltak. A karmesteri teendőket Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó dirigense látta el.

A hangverseny előtt az intézmény főigazgatója, Tódor Albert arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy mindenkit szeretettel várnak a Tavaszi Fesztiválra, melyet idén március 17–26. között szerveznek meg. Azt is bejelentette, hogy a bérlettel rendelkezők ennek felmutatásával vehetnek részt a zenei eseményen.

Az operagálán elsőként a nagy olasz zeneszerző, Giuseppe Verdi (1813–1901) A végzet hatalma című operájának nyitánya csendült fel a szimfonikus zenekar előadásában. A továbbiakban is Verdi-művekből hallhattunk áriákat, először Cristian Mogoşan tenor a Macbethből Macduff áriáját (Óh fiaim! Az atyai kéz… „O figli miei! La paterna mano”) énekelte. Majd egy újabb Verdi-műből, A végzet hatalma című operából Carmen Gurban szoprán Leonora áriáját („Pace, pace, mio Dio”) adta elő. A továbbiakban Francesco Cilea (1866–1950) olasz zeneszerző 1902-ben írt Adriana Lecouvreur című operájából a „La dolcissima effigie” kezdetű áriát énekelte Cristian Mogoşan tenor, nagy sikerrel. Az est Giacomo Puccini (1856–1924) népszerű operájának, a Pillangókisasszonynak a nagyáriájával (Un bel di vedremo) folytatódott, melyet csodálatosan énekelt Carmen Gurban. Cso-cso-szán áriájának elhangzása után zúgott az ütemes taps a koncertteremben. Majd a szimfonikus zenekar játszotta Verdi Traviatájának nyitányát. A szünetig még egy duettre is sor került, a két énekes Puccini Toscájából a Quale occhio al mondo kezdetű áriát adta elő.

Legszebb ária

A szünet után Georges Bizet (1838–1875) Az arles-i lány című kísérőzenéjéből játszott részletet a szimfonikus zenekar; P. I. Csajkovszkij (1840–1893) Jevgenyij Anyegin című operájából Lenszkij áriáját (Kuda, kuda) énekelte Cristian Mogoşan; Francesco Cilea Adriana Lecouvreurjéből a Io son l’umile ancella kezdetű áriát tolmácsolta Carmen Gurban. Ezután az operairodalom egyik legszebb áriáját adta elő Cristian Mogoşan: Puccini Toscájából Cavaradossi Levéláriáját, nagy tapsot kiváltva. Aztán ugyancsak a Puccini-operából Tosca imája, a Vissi d’arte csendült fel Carmen Gurban tolmácsolásában, akinek szopránja betöltötte a termet. Majd Pietro Mascagni (1863–1945) Parasztbecsület című operájának Intermezzója hangzott el, zárásként pedig Puccini Pillangókisasszonyából adott elő duettet a két énekes. Ezzel viszont nem ért véget a nagyszerű operagála, hiszen várható volt, hogy a hosszan tartó tapsot ráadással hálálják meg a fellépők. Így is történt: Giuseppe Verdi népszerű operájából, a Traviatából a Pezsgőária (Brindisi) hangzott el. A hallgatóság hosszan tartó tapssal köszönte meg az előadóművészeknek, a karmesternek és a szimfonikus zenekarnak a nagyszerűre sikerült operagálát.

Dérer Ferenc