Restaurálnák a katolikus Püspöki Palotát

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség ebben a hónapban európai uniós pályázatot nyújt be a Püspöki Palota restaurálása, valamint multifunkcionális látogatóközponttá tétele érdekében.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Exc. Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: két éve dolgoznak a projekten, melynek kigondolásakor visszatekintettek a Püspöki Palota létrejöttének kezdeteihez, és felhasználták az azzal kapcsolatos adatokat, hogy mi volt a megépítésének célja és a rendeltetése, az idők folyamán milyen tevékenységek zajlottak ott, és mindez több száz év elteltével hogyan hasznosítható a jelenben. Három irányt jelöltek ki. Az egyik az értékátadás, a hagyományőrzés, illetve a gyökerekhez való ragaszkodás, hiszen köztudott, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség az elmúlt több mint 900 évben olyan értékeket teremtett, melyeket érdemes őrizni, felmutatni és kezelni. A másik a közösségteremtés, vagyis az ingatlant nem egy zárt épületként óhajtják elképzelni, hanem egy nyílt találkozó pontként, mely az emberek javát szolgálja, a harmadik irány pedig a kultúra és a művészetek népszerűsítése, a ma élő generációk ez irányú érdeklődésének az élénkítése. Úgy fogalmazott: a beruházás elsődleges szándéka, hogy a Székesegyház külső restaurálása után a műemlék palota rehabilitációja és újrahasznosítása is megkezdődjék, és ismét a város közművelődési, művészeti és közösségi fejlődését szolgálja. Főbb célkitűzéseik a palota statikai megerősítése és restaurálása, a műemlék épület belső felszerelése; egy részének múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján; az épület látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élők igényeire; az ingatlan közösségi, közművelődési és identitásmegtartó szerepének növelése a tulajdonukban levő kulturális örökség által; az intézményközi, gazdasági, társadalmi és nevelési partnerkapcsolatok kialakítása, bővítése; az ingatlan vonzóbbá, látogatóbaráttá tétele a legmodernebb innovációs eszközök felhasználásával, valamint a kulturális örökségünk digitalizálása és kutathatóvá tétele. Megjegyezte: a belső felújítás az ingatlan kétharmadára (a központi és a déli oldal) vonatkozik majd, hiszen abban a részben, ahol ő tartózkodik, illetve az irodák működnek, az utóbbi években történtek beavatkozások. A külső restaurálás viszont az egész épületet érinti, hogy egységes képet mutasson. A projektbe nincs belefoglalva a kertrendezés, de hosszú távon ebben is gondolkodnak, hiszen a jövő év elején befejeződnek a munkálatok a Székesegyháznál, és a Kanonok sor rehabilitációját is tervezik, hogy szándékaik szerint a parkkal együtt teljes pompájában mutatkozzék a barokk komplexum.

Matuz Zsolt projektíró elmondta, hogy az Európai Unió 2014-2020 közötti Regionális Operatív Programjának 5-ös főtengelyét pályázzák meg, mely a városi környezet élhetőbbé tételére és a kulturális örökség megmentésére és védelmére, valamint hosszú távú hasznosítására vonatkozik. Bár erős a konkurencia, nagy az esélye annak, hogy nyertesnek bírálják el a tervüket. A beruházás becsült értéke 4,5 millió euró, a munkálatok jövő év elején kezdődnének el, és két évig tartanának.

Micaci Cristian pasztorális asszisztens azt emelte ki: bár a pályázatot a püspökség nyújtja be, ez egy széles körű együttműködés eredménye a helyi és a megyei önkormányzattal, a Körösvidéki Múzeummal, a szociális tevékenységet kifejtő civil szervezetekkel.

Nincs nagy gond

Emődi Tamás műépítész, a projekt szaktanácsadója arról beszélt: Dél-Kelet Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemléke az 1762- 1776 között épült Római Katolikus Püspöki Palota, amely monumentális külsejével és belső eleganciájával méltán tarthat számot nemzetközi érdeklődésre. A francia barokk palotaépítészet cour d’ honneur vonulata Ausztria érintésével, az épületet tervező Franz Anton Hillebrandtnak köszönhetően került Nagyváradra, ahol a püspöki palota és a székesegyház a Kárpát-medence legnagyobb barokk műemlék-együttesét alkotja. 1948-ban a püspökségnek ki kellett költöznie onnan, majd közel két, kevésbé fényes évtized következett. 1965-ben gondoltak a felújításra, és 1972 végén lett a Körösvidéki Múzeum székhelye egészen a 2007-es visszaszolgáltatásig. Különlegesebb, súlyosabb problémákat nem fedeztek fel az állagát illetően. Az épületrehabilitáció magában foglalja nemcsak az épület statikai megerősítését, hanem a barokk építészeti elemek, a főhomlokzat, az udvar felőli belső homlokzat, a műemlék előcsarnok és a lépcsőház, illetve a barokk díszterem restaurálását is. A felújítás és kiállítóterek kialakításakor figyelembe vették a műemlék strukturális adottságait, tagolását és biztonságvédelmi adottságait. Megújul az ingatlan teljes infrastruktúrája is – fűtés, víz-és csatornahálózat, korszerű világítás-, klíma- és riasztórendszert alakítanak ki. Emellett a mozgássérültek, siketek és vakok számára biztosítani fognak speciális látogatási lehetőséget. A palotában tehát elsősorban a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség közgyűjteményei, egyházi múzeuma kapna helyet, az állomány felmérése és digitalizálása ez idő tájt is zajlik.

Lakatos-Balla Attila muzeológus, a püspökség kulturális referense kifejtette: a földszinten az előcsarnokban lehet majd igénybe venni szolgáltatásokat, letenni a kabátokat, ajándékokat vásárolni, baloldalra pedig időszakos, tematikus és speciális kiállítások lehet majd megtekinteni, mint például Bogdánffy Szilárd, Scheffler János és Apor Vilmos élete és munkássága, vagy azok a tárlatok, melyek azt ismeretik, miként gazdálkodott a püspökség a birtokával levő földterülettel, erdőséggel, milyen kulturális és zenei élet zajlott az évszázadok folyamán. Az első emeleten megtekinthető lesz a díszterem, szakkonferenciáknak otthon biztosító helyiségeket nyitnak meg, valamint a nagyobb méretű festmények, szobrok válnak megtekinthetővé. A második emeleten kortárs művészeti központot létesítenek, az ajándékba kapott képzőművészeti alkotásokat teszik közszemlére, valamint műhelyeket biztosítanak kortárs képzőművészek számára.

Ciucur Losonczi Antonius