„Remekművek hangversenye jön”

Csütörtökön 19 órától a nagyváradi filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében csak remekművek hangzanak el – így összegzett a szerdai beharangozó tájékoztatón Romeo Rîmbu karmester.A legnépszerűbb és legösszetettebb műve az Sz. Rahmanyinovnak, amely csütörtökön fog felcsendülni a nagyváradi filharmóniában – jelezte szerdán, a mai szimfonikus hangverseny beharangozó sajtótájékoztatóján Foica László művészeti vezető. Hozzátette: a második részben felcsendülő Saint-Saëns-művet pedig Lisztnek akarta dedikálni a szerző, ám Liszt a zenemű elkészültének idejére meghalt, így végül az emlékének ajánlotta. Műsoron ugyanis a következők lesznek ma: Sz. Rahmanyinov – 2., c-moll zongoraverseny, op. 18; Ch.-C. Saint-Saëns: III., c-moll Orgona szimfónia, op. 78.

Az intézmény állandó karmestere, Romeo Rîmbu vezényel most is, és tegnap elmondta: „remekművek hangversenye jön, nagyon népszerű és kitűnő darabok vannak most repertoáron”.

Elvarázsolva

Az elsőként elhangzó mű Szergej Rahmanyinov (1873—1943) 2., c-moll zongoraversenye, op. 18. Rahmanyinov az orosz romantikából közvetlenül kinőtt alkotói stílust képvisel, mely a huszadik század modern áramlatai között is megőrizte egyéniségét, az érzékeny líra és monumentális mélység sajátos kettősségét. Abból az alkotói válságból, amelybe I. szimfóniájának bukása sodorta, Rahmanyinov egy kiváló orvos segítségével gyógyult ki. A mű, amely az érzelmi zsákutcából a kiutat jelentette és amelynek hatalmas sikere mindmáig nem halványult el, a zongoraverseny volt, melyet 1901-ben Rahmanyinov megmentőjének, dr. Dahlnak ajánlott. A versenymű avatott tolmácsolására minőségi garancia Daniel Goiți zongoraművész játéka. Goiți az ország összes filharmóniájával koncertezett már, szólóesteket tartott Németországban, Japánban, Izraelben, számtalan lemezfelvételt készített, gyakran szerepelt a bukaresti, kolozsvári, bécsi és berlini televíziók műsorán. Számos díj birtokosa: a francia zongorairodalom legjobb tolmácsolójaként a Párizsi Konzervatórium elismerését vívta ki, az Arthur Schnabel Nemzetközi Verseny I díjazottja (1992, Berlin), kilenc első helyezést ért el hazai versenyeken, Bukarestben (Enescu-verseny, 1991), Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Krajován. Daniel Goiţi mindenütt ünnepelt és elismert előadóművész, pontos és világos játékstílusával fölényesen felülemelkedik bármilyen technikai nehézségen, játékának erőteljes kifejezőkészsége a művek interpretálásának mindenkori mély megértésében és átélésében rejlik. A beharangozón kiemelte: „minden zongoristát elvarázsol Sz. Rahmanyinov jelzett műve, én is így voltam vele, és ez volt az első darabok egyike, amelyeket alaposabban tanulmányoztam a pályám elején”. A koncert második felében Charles Camille Saint-Saëns (1835—1921) III., c-moll Orgona-szimfóniája, op. 78 csendül fel. Saint-Saëns volt az a csodagyermek, aki harmadik életéve előtt írt, olvasott, 5 évesen már a partitúrákat tanulmányozta. Igen nagy társadalmi és művészi megbecsülésben részesült, a Becsületrend lovagja címet is megkapta. Gounod, amikor először hallotta ezt a szimfóniát, így kiáltott fel: „Itt van a francia Beethoven!”. A londoni Királyi Filharmónia Társaság titkárának a kérésére komponált alkotás Saint-Saëns életművének a csúcspontját jelképezi. A szimfónia Orgona szimfónia néven is ismert, hiszen az orgona egy igen fontos szerepet kapott ebben a műben.

Szeghalmi Örs