ERDON Helyi hírek

2014.05.05. 11:43

Osztrák művészek fellépése

A csütörtök esti koncerten három kompozíció hangzott el. A Nagyváradi Filharmónia együttesét Martin Kerschbaum vezényelte, szólót játszott Herbert Kefer brácsaművész.

A csütörtök esti koncerten három kompozíció hangzott el. A Nagyváradi Filharmónia együttesét Martin Kerschbaum vezényelte, szólót játszott Herbert Kefer brácsaművész.

A műsor első felében hangzott el Carl Maria von Weber Abu Hasszán című egyfelvonásos operájának, (1811) nyitánya. A történet humoros, amelyben a zsaroló adós pórul jár. A zene sajátosan fejezi ki a történet lényegét. Ezt követően Herbert Kefer mutatta be Andreas Baksa (1950 - ) Viola pannonica című versenyművét. A Brassóban született zeneszerző a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumban végezte tanulmányait, majd a Kolozsvári Opera alkalmazta hegedűsként. Innen emigrált Ausztriába 1975-ben. A szerző e kompozícióját Herbert Kefer számára írta. A mű Ausztria nyugati-pannon területén élő nemzetiségek – horvátok, osztrákok, magyarok, cigányok – zenéjét használja fel. A sajátos folklórt hitelesen alkalmazza, sőt, még Bartók hatását is valamint a cigányos hangulatot is felfedezhetjük a műben. A brácsaművész jól azonosult a koncert gondolatvilágával, sajátos muzikalitással tolmácsolta a kompozíció érzésvilágát. A mű előadása nagy sikert váltott ki.

Bécsi klasszicizmus

A koncert második felében hallgattuk meg Joseph Haydn 1791-ben komponált 92. „Oxfordi” G-dúr Szimfóniáját. A klasszikus stílusú kompozíció már előre mutat Beethoven romanticizmusa felé. Az alkotás a zeneszerző legszemélyesebb vallomását tartalmazza, amelyben az érett mester felidézi ifjúságát. Mesterségbeli tudás, költői varázs, könnyedén lebegő ellenpontozó művészet elegyedik a homofóniával, és a zene végtelen elmélyültséggel szól hozzánk. A karmester, aki nagyon is benne él a bécsi klasszicizmus érzelemvilágában, megteremtette a szimfónia közvetítette derűs nyugalmat, higgadtságot, de a fájdalmas hangulatot is. A töprengő téma hol jókedvet, hol líraiságot közvetít, mint például az Adagioban is ráéreztetett a békés, nyájas dal hangulatára. A harmadik tétel menüettjében a zenekar tolmácsolásában a karmester újra felfedeztette a nyugtalan, zilált menetű, de csendes dalolástól sem mentes hangulatvilágot. Martin Kerschbaum a befejező tételben a fiatalos lendületet, frissességet, elevenséget és jókedvűséget közvetítette filharmonikusainkkal. Megérdemelt sikert aratott a hallgatóság körében az általa vezetett zenekar játéka.

Tuduka Oszkár

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!