Ünnepi istentisztelet Jankafalva templomában

A Bihardiószeghez tartozó

Jankafalván leginkább csak

„átszalad” az autós a

községközpont és

Biharfélegyháza között, a

vonatállomása nincs, csak elhaladnak a

szerelvények határában.

Főutcája az országút

mentén húzódik, azon

kívül még 2–3 utcája

van. Ha azt vesszük, hogy lakossága

manapság talán 200 fő, akkor szinte

mindenki ott kellett volna legyen vasárnap

délután a templomban, de pesze sok volt a

vendék, az erre az alkalomra

hazalátogatott elszármazott. A minden

padot, és sok pótszéket

megtöltött hallgatóság

előtt Gellért Gyula, az

Érmelléki Református

Egyházmegye esperese hirdetett igét,

arról beszélve, hogy a templomtorony

mintegy útjelzőként mutatja a helyes

utat nagyvárosban, kicsi faluban

egyaránt.

300 év után

Vendéglátóként

Jakó Sándor lelkész

köszöntötte a megjelenteket,

felelevenítve, hogy Jankafalva első

írásos említése

1290–ből való, a

reformáció 1560 körül

érte el. A török

dúlásnak nem csak a templom, de a

lakosság 90%-a is áldozatául

esett. A XIX.– XX. század

fordulóján a falunak újra volt 580

lakosa, manapság 200 van. A presbitérium

1991–ben döntött új

templom

építéséről, és

a régi pusztulása után 300

évvel, 1996–ban letették az

alapkövet, 99–ben pedig tető volt a

pirosban álló falakon, a toronyban

megkondult a felszentelt harang. A bevégzett

építkezés utáni

szentelésre 2002–ben került sor. Az

említett, 1999–es esemény 10.

évfordulóján került sor

vasárnap az ünnepi istentiszteletre, melyen

jelen voltak az azóta ott szolgált

lelkészek is, egy–egy igével

és néhány szóval

köszöntve a gyülekezetet: Bara

László (ma

Nagykágyán szolgál), Oroszi

Kálmán (ő nem lehetett

jelen, Érselénd),

Simon–Szabó István

(Éradony), Uri Imre (Monospetri).

Élni akaró

gyülekezet

Köszöntőt mondott még

Gavrucza Tibor székelyhídi

lelkész és Forró

Csaba segédlelkész,

előbbivel – látva a faragott

Mózes- és szószéket, a

csillárt, a deszkaburkolatos menyezetet, a

vakítóan fehér falakat, és

a tetszetős külsőt is – csak

egyetérthetünk, amikor a templomot

„az Érmellék kis

ékszerdobozának” nevezte.

Jakó Sándor okleveleket adott át a

gyülekezet egyházi és világi

gyámolítóinak,

közreműködtek énekes–verses

műsorukkal a helyi gyerekek. A mintegy 150 helyi

reformátusból 40 gyerek, és ez a

26%-os arány bizonyítja a gyülekezet

élniakarását, mondta

Jakó Sándor, hozzátéve,

hogy a nemrég tartott bibliahéten 30

gyerek vett részt, az ő alkotásaikat

a bejártanál nézhettük meg.

Az együttlét

úrvacsoravétellel,

a tempolom előtti Bocskai–emlékhely

megkoszorúzásával,

majd az Árva Bethlen Kata nevét

viselő nőszövetség

készítette

szeretetvendégséggel zárult.