Nemzeti ügy a népszámlálás

Megkezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös, az októberi népszámlálás során magyarságunk felvállalására buzdító kampánya, jelentették be a csütörtökön szervezett sajtótájékoztatón.

Az erdélyi magyarság megmaradását tekinti a legfontosabbnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és azokat az eszközöket keresi, amelyek révén ez megvalósítható, közölte Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke. Az egyik ilyen „eszköz” az autonómia megteremtése, e cél eléréséhez pedig szükség volt egy pártra, de főleg szükség van az erdélyi magyarságra – ezért is olyan fontos az október 20–31. között megszervezett népszámlálás. – Megszámláltatunk… Reméljük, hogy egy becsületes számot kapunk a végén. Az tény, hogy fogytunk, de nem tudjuk, hogy annyit-e, amennyit az adatok mutatnak – fogalmazott Török, aki szerint „fontos lenne tiszta képet kapni arról, hogy milyen arányban lakjuk mi Erdélyt, Romániát”.

Pártbejegyzés

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi megbízott elnöke röviden ismertette a párt bejegyzését megelőző történéseket. Tavaly decemberben, az EMNT küldöttgyűlésén született határozat ennek létrehozásáról, megalakult egy kezdeményező csoport, majd összegyűjtötték a szükséges aláírásokat, amelyeket idén májusban adtak le. Ezután kezdődött a „vesszőfutás”, amikor is bizonyos, a „másik magyar párt” érdekeltségébe tartozó személyek folyamatosan próbálták megakadályozni ennek bejegyzését. A vádat, miszerint az aláírások hamisak a bíróság nem vette figyelembe, viszont az alapszabályzatban foglaltak miatt augusztusban elutasították a bejegyzést, amire végül is e hónapban kerülhetett sor. A „három pilléren” – Székelyföld, Közép-Erdély, Partium – álló Néppárt elnöke Toró T. Tibor lett, partiumi megbízott elnöke pedig Zatykó Gyula.

Az EMNP prioritásai

Az Erdélyi Magyar Néppárt prioritásai között a népszámláláson kívül a Mikó Imre-terv és Verespatak ügye szerepel. A Mikó Imre-terv, vagyis „A gazdasági összefogás programja” olyan járható gazdasági utat dolgoz ki, amelytől az erdélyi magyarság egyelőre még messze áll, fogalmazott Zatykó Gyula. Az ezzel kapcsolatos vitairatot eljuttatják az önkormányzatokhoz, vállalkozókhoz, civil szervezetekhez, céljuk pedig, hogy minden érdekelt elmondhassa véleményét, megfogalmazhassa jobbító szándékú javaslatait. Verespatakkal kapcsolatosan Zatykó kihangsúlyozta: álláspontjuk mindig is egyértelmű volt ebben a kérdésben, és ez nem változik a jövőben sem. Megfogalmazása szerint „érthetetlen, hogy a román állam olyan kis haszon reményében, mint ami neki marad, miért vállal ekkora kockázatot”, hiszen akár súlyos környezeti katasztrófákkal is számolni lehet.

Népszámlálási kampány

A népszámlálás nemzeti ügy, ezért elsősorban most erre összpontosítunk, fogalmazta meg Zatykó Gyula, aki szerint az ennek fontosságára való tekintettel „félre kell tenni minden pártpolitikai acsarkodást”. Az EMNT és az EMNP közös kampánya immár megkezdődött, a fő céljuk pedig az, hogy minden családhoz eljussanak, és gyakorlati útmutatókkal lássák el az embereket, mire figyeljenek a kérdőívek kitöltésekor, hiszen „nem biztos, hogy minden kérdezőbiztos jóindulatú” – figyelmeztetett Zatykó Gyula. Figyelni kell többek között arra, hogy az íveket ne ceruzával töltsék ki, és arra is, hogy ne keverjék össze az állampolgárságra és a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket. A megfelelő tájékoztatás érdekében több ezer szórólapot nyomtattak, amit igyekeznek minden postaládába eljutattni, de telefonon (0264/308–208) és e-mailen (nepszamlalas@emnt.org) is szolgálnak információkkal, ugyanakkor honlapot is működtetnek a megfelelő tájékoztatás érdekében: www.magyarnaklennijo.ro.

Közös ügyek

Csomortányi István a tegnapi sajtótájékoztatón jelentette be: mivel tisztséget vállalt a Néppártban, ezennel leköszön az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi elnöki tisztéről. Az EMNP partiumi pártigazgatójaként feladata a pártstruktúra kiépítésének összehangolása lesz, amire a Néppárt bejegyzése körüli huzavona miatt meglehetősen kevés idő maradt a jövőre esedékes választásokig. – A Néppártot azért hoztuk létre, mert úgy látjuk, hogy az erdélyi magyar közösségen belül hatalmas gondok vannak, minden sikerpropaganda ellenére rossz irányba tartunk – fogalmazott Csomortányi István, aki szerint „a Kárpát-medencei magyarság együttműködésre van ítélve, de ez nem pártegységet jelent – el kell fogadni, hogy másfajta vélemények is vannak, és ehhez hozzá kell szokni”. Mint kifejtette, vannak olyan közös ügyek (autonómia, korrupcióellenes harc, Verespatak, önálló magyar egyetem, magyar nyelvhasználat), amelyek esetében meg kell valósulnia az összefogásnak az RMDSZ-szel, „de ha ezeknek a kérdéseknek a mentén nem tudunk megegyezni, akkor az biztosan az együttműködést fogja veszélyeztetni”.