Nagyvárad zenei életének továbbéltetője

Ez hajtotta állandóan előre, ez motiválta, a muzsikának és a muzsikáért élt. Ma is a fülemben cseng a Sanyi bácsi hangjából áradó mérhetetlen szeretet, amikor a zenéről, a koncertekről és a terveiről beszélt. Igen, a terveiről, mert 89 évesen is tele volt tettvággyal. Elmondta például, hogy az egyik nagy álma: Nagyváradon hozzon létre egy zenei múzeumot. Ehhez a nagy munkához már hozzá is fogott, de sajnos már nem fejezhette be. Az évtizedek során szinte páratlan kottatárat gyűjtött össze. Minden kottát, amit csak lehetett, megvásárolt, nemcsak a kamarazenei kottákat, például megszerezte Michael Haydn szimfóniáit is. Így lehetőség adódott arra, hogy 2004-től rendszeresen megszervezzék Nagyváradon azt a méltán híres és elismert fesztivált, mellyel Michael Haydn, Wenzel Pichl és Karl Dittersdorf emlékének adóztak. Szerette volna, ha ez a fesztivál nemzetközivé nőné ki magát, mert Thurzó bácsinak szívügye volt, hogy foglalkozzon olyan európai rangú zeneszerzőkkel, akik sokat tettek a zenei életért.
Felsorolni is hosszú lenne, hogy mit köszonhet Nagyvárad és a Pece-parti Párizs zenei élete Thurzó bácsinak, akár mint a filharmónia tagjának, a színházi zenekar koncertmesterének, akár mint számtalan zenei fesztivál főszervezőjének, akár mint zenetörténésznek. Nemcsak a ma már oly népszerűségnek és elismerésnek örvendő Varadinum vonósnégyes létrejötténél és elindításánál bábáskodott, de a Festum Varadinumon is rendszeresen szervezett színvonalas és páratlan komolyzenei koncerteket. A Várad-Velencén tartott kamarazenei hangversenyek is fáradhatatlan munkájának köszönhetőek. Külön élmény volt látni és hallani, amikor a zenéről beszélt, vagy amikor végtelen türelemmel magyarázott a fiatal zenészpalántáknak.
Nagyon nehéz elfogadni és tudomásul venni azt, hogy Thurzó Sanyi bácsi már nincs közöttünk, hiszen ő már az égi koncertpódiumon tevékenykedik, úgy ahogy tette itt is, határtalan odaadással, örömmel és alázattal. Hiszem és vallom, hogy Sanyi bácsi valójában nem halt meg, hiszen szellemisége, zeneszeretete tovább él bennünk, szakmai tudása, embersége, a nagyváradi zenei életért kifejtett áldozatos tevékenysége például fog szolgálni mindannyiunk számára.
Amikor a Bihari Naplónak adott legutóbbi interjújában arról kérdeztem Thurzó Sanyi bácsit, hogy mi ad erőt neki a munkájához, azzal a rá jellemző kópés mosollyal a szája szélén azt mondta: „Egy életen át úgymond így szórakoztam. Emellett fantasztikusan nagy szerencsém volt nekem az életben, hogy a tanáraimnak is szót fogadtam, és nagyon szerettem olvasni”. Szívből köszönünk Neked mindent, amit Nagyvárad zenei életéért és a muzsikáért tettél.
Ég veled, drága Sanyi bácsi!