Nagyszerű évadnyitó koncert a Filharmóniában

Sikeres volt az idei évadnyitó hangverseny a Nagyváradi Állami Filharmóniában: a kiválasztott zeneművek is vonzották a közönséget, és az új idény kezdete mindig is reménykeltő esemény az intézmény életében. A volt és a jelenlegi igazgató is köszöntötte a közönséget.

Ünnepi pillanatokkal kezdődött a 2017/2018-as évadnyitó hangverseny csütörtökön az állami filharmóniában. Az eseményen megjelent Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke – a filharmónia a megyei önkormányzat fennhatósága alatt működik. Ugyancsak jelen volt az intézményt nyolc évig irányító főigazgató, Tódor Albert, valamint az ettől az idénytől e tisztséget betöltő Meleg Vilmos. A megyei tanács elnöke megköszönte Tódor Albert nyolcéves igazgatói tevékenységét, majd sok sikert kívánt az intézmény új vezetőjének, Meleg Vilmos főigazgatónak. Tódor Albert köszöntötte az Enescu–Bartók koncerttermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot, megköszönte volt kollégáinak munkáját és a megyei elnök elismerő szavait. Ezt követően Meleg Vilmos szólt röviden az új évad műsoráról, arra kérve a közönséget, hogy ugyanúgy töltsék meg minden csütörtökön a koncerttermet, „mint ma este”.

Az évadnyitó hangversenyen Enescu, Grieg és Muszorgszkij egy-egy műve csendült fel, a meghívott előadóművész Horia Mihail, az est karmestere Romeo Rîmbu, a filharmónia állandó dirigense volt.

Elsőként George Enescu (1881–1955) I., A-dúr román rapszódiája, op. 11/1 hangzott el, a filharmónia nagy tudású zenekarának tolmácsolásban. Enescu a román zeneirodalom legnagyobb alakja; életműve, munkássága és személyisége nagyban hozzájárult a XX. századi román zenekultúra fejlődéséhez. Liveni-ben született, s már hétéves korában a bécsi konzervatóriumban tanult hegedülni. Első román rapszódiája a leggyakrabban előadott zenekari műve; eredeti, friss, új hangot hozott a hangversenyterembe. A zeneművet Enescu 1901-ben írta, s Bukarestben mutatták be 1903-ban, együtt a második rapszódiájával. Az I. rapszódia azután nyert nemzetközi hírnevet, miután Pablo Casals vezényletével 1908-ban Párizsban is bemutatták. Romeo Rîmbunak a zenekarral együtt meggyőzően sikerült felszínre hoznia a zenei motívumokat. Előadásukat a hallgatóság szeretettel fogadta.

Zongoraverseny

A továbbiakban Edvard Grieg (1843–1907) norvég zeneszerző a-moll zongoraversenyét, op. 16 hallhattuk, a meghívott Horea Mihail tolmácsolásában. Más muzsikusokhoz hasonlóan, Edvard Grieg zenei tehetsége is nagyon korán megmutatkozott. A kisfiú lenyűgöző talentumának híre eljutott a norvég zene atyjának tartott Ole Bull hegedűművész és karmesterhez, s ő azt ajánlotta a szülőknek, hogy küldjék a gyermeket a lipcsei konzervatóriumba. Első zeneművét, az általa írt egyetlen, c-moll szimfóniát, 1864-ben alkotta Grieg, Koppenhágában, Niels Wilhelm Gadé ajánlatára. A csütörtök este elhangzott zongoraversenyét 1868-ban komponálta. Norvégiai bemutatója 1869-ben volt Christianiában, Németországban 1872-ben, Angliában 1874-ben mutatták be. Grieg zongoraversenye sajnos csak ritkábban hangzik el nálunk, ezért igazi élményt nyújtott a mostani megszólaltatása. Régi ismerősünk, Horia Mihail zongoraművész megismertetett bennünket a versenymű igazi értékeivel. A dinamikai lehetőségek hangsúlyozása mellett abszolút technikai biztonsággal zongorázott, amit a hallgatóság nagyra értékelt. A kitűnő előadóművész egy Chopin-zongoradarab előadásával köszönte meg a közönség elismerését.

Egy kiállítás képei

Szünet után Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) Egy kiállítás képei című zongoraciklusa csendült fel Maurice Ravel (1875–1937) hangszerelésében az Enescu–Bartók koncertteremben. Muszorgszkij e művét 1874-ben komponálta, elhunyt barátja, Viktor Hartmann festő emlékkiállításának ihletésére. A zeneirodalomban sok olyan művet találunk, amelyet képzőművészeti alkotás ihletett, ezek egyik legismertebbje az Egy kiállítás képei. A zongora lehetőségeit gyakran meghaladó hangzási elképzelései több zenekari feldolgozásra ösztönöztek de a hangversenytermekben Ravel 1922-es hangszerelését játsszák. A zene eredetisége találkozik Ravel zseniális hangszerelésével: nem tesz hozzá semmi feleslegest, így születik meg a példa nélküli tökéletes újjáteremtés.

A véletlen műve, hogy Enescu és Muszorgszkij alkotásai kerültek egymás mellé; az 1881. év az európai zene szempontjából kiemelkedik: ekkor halálozott el Muszorgszkij és született meg Enescu és Bartók.

Dérer Ferenc