Michael Haydn gyászmiséjének váradi bemutatója

A nagycsütörtöki nagyváradi hangversenyest műsora alkalmazkodott a jeles nap gyászos hangulatához. A váradi szimfonikusokat Jankó Zsolt vezényelte, és több szólista is fellépett.

A koncertműsor első felében Christoph Willibald Gluck (1714 – 1787) születésének 300. évfordulója alkalmából hangzott el A boldog lelkek tánca. A mű az Orfeusz és Euridiké reformopera második felvonásának változatát tartalmazza. A filharmónia kisegyüttese adta elő a kompozíciót, szólistája pedig Foica László fuvolaművész volt. A szólista a tőle megszokott kivételes muzikalitással és tehetséggel avatta sikeressé játékát, ráéreztetve a mű sajátos, rokokó felé mutató stílusára. Ezt követően Horia Mihai, a Bukaresti Konzervatórium zongora szakos tanára a maga kivételes szépségében tolmácsolta Mozart d-moll Zongoraversenyét (K.466), amelyet 1785. február 10-én mutatott be a szerző. A zongoraművész igen jól viszonyult Mozart muzsikájához. Nem csak technikai biztonságára emlékezünk szívesen, hanem a moll hangvételű mű románcos atmoszféráját is vissza tudta adni. Nem hiányzott előadásából a virtuozitás sem, amelyet alárendelt a mozarti muzsika hangulatvilágának. A végig tragikus hangulatú balladai tónusú népszerű versenymű a Don Juan opera szellemi rokona. A zongoraművész ráadást is nyújtott: Mozart D-dúr Rondót (K.485, Bécs, 1786)adta ráadásnak a közönség lelkes tapsát követően.

Gyászos hangulat

A műsor második részében Johann Michael Haydn (1717 – 1806) Rekviemjét hallgattuk meg (1771, december 31., Bécs). A művet a szerző pártfogója Sigismund Graaf Schrattenbach halálára írta. A c-moll előjegyzésű egyházi mű láényegében három előjegyzésével a szentháromságot jelképezi barokk retorikával. A karigazgató Lászlóffy Zsolt volt, aki a maga kivételes hangzásában szólaltatta meg a filharmónia kórusával a mű nagyon is kifejező, fúgákat tartalmazó muzsikáját. Szólisták voltak: Kirstófi Ágnes (szoprán), aki 2008 óta a Budapesti Nemzeti Énekkar tagja, Iulia Merca (alt), Tony Bardon (tenor) és Cristian Horga (basszus). A kilenc miserészből álló mű az emberi lélekben megjelenő érzelemvvilágot, a barokkot a klasszicizmussal elegyítő stílusban szólaltatta meg. Az Introitus és a Kyrie után Tommaso da Celano himnusza csendült fel („Ama végső harag napja”). Ezt követte a Felajánlás („Uram, Jézus Kirsztus, mennyei dicsőség királya“). A Hostias után a Sanctus következett, majd a Benedictus, Az Agnus Dei, majd egy újabb rész „Szeretteid körében”. Végül a Libera („Örök nyugodalmat adj neki”) zárja a művet. Megjegyezhető, hogy Michael Haydn 1760-62 között Patachich Ádám által létrehozott együttes zeneszerzője volt Nagyváradon. A négy énekes szólista igen kifejezően, a gyászmise hangulatát visszaadóan énekelt, különösen kiemelkedő volt Kristófi Ágnes az oratóriumban igen nagy jártasságot mutató énekszólama. Összegezve az egész hangverseny nagy sikert aratott a közönség körében, lelkes tapssal adóztak a szólistáknak, az énekkarnak és az együttesnek egyaránt. Hozzájárult ehhez Jankó Zsoltnak a műhöz való hozzáállása, nagyon pontos beintései és stílusérzéke.

Tuduka Oszkár