2009.09.01. 11:24
Két napig látogatható lesz az Arad melletti bizerei kolostorrom
<p>Arad megye - Az Arad melletti bizerei kolostor<br /> romjainál most szombaton és vasárnap a<br /> nagyközönség is megtekintheti azokat az<br /> archeológiai és<br /> művészettörténeti<br /> szempontból egyaránt jelentős, a XII.<br /> századig is visszanyúló leleteket,<br /> amelyeket a legutóbbi ásatások<br /> során találtak.</p>
A bizerei bencés
apátság területén
befejeződött az idei egy hónapos
régészeti ásatás; a kilenc
éve tartó feltárásokon
eddig több mint húsz sáncot
és régészeti cellát
nyitottak meg. A romániai Aradtól 15
kilométerre lévő Szépfalu
(Frumuseni) határában, a XII.
században épült bencés
apátság, a bizerei kolostor
maradványainál folytatott
feltárásokról a Nyugati Jelen
című aradi napilap internetes
oldalán közölt
összefoglalójában azt írta,
hogy ebben az évben egy közel húsz
méter hosszú téglafal alapjaira
bukkantak, amiről feltételezik, hogy
faszerkezetű építmény
állt rajta, és a zarándokok
szálláshelye lehetett. Az augusztusi
feltárások az Arad Megyei Múzeum,
a Kolozsvári Régészeti
és
MűvészettörténetiIntézet, a Temesvári
Bánság Múzeuma és a
Gyulafehérvári Egyetem
közreműködésében folytak,
az egyetemi professzorok mellett temesvári,
kolozsvári és szegedi
régész hallgatók vettek
részt a munkában. Az idei
ásatáson előkerült
leletekből – köztük arannyal
futtatott réz feszületből,
késmarkolatokból,
gyűrűkből, zsindelyszegekből,
használati tárgyakból –
alkalmi kiállítást nyitnak; a
múzeum, a megyei tanács és a
szépfalui önkormányzat szeptember
5-én és 6-án a tavalyihoz
hasonló népünnepélyt szervez,
amelynek keretében megtekinthetők az
ásatások, miközben koncertek,
íjászat és lovaglás is
várja a látogatókat.
2003-ban az egykori templom
kőpadlójának két
mozaikrészletét találták
meg, tavaly pedig egy 12 méter hosszú
bárka lenyomatát; mindkét
felfedezés nemzetközi visszhangot
váltott ki. A lap által idézett
Derzsi Csongor régész szerint a
mozaikrészletek azért is
különlegesek, mert eddig még nem
bukkantak hasonló leletekre a
Kárpát-medencében, csak a kolostor
ezer kilométeres körzetén
túl. Az apátság annak
idején egy szigeten állt, a
középkorban még
szabályozatlan medrű Maros ölelte
körül. A régészek a
kikötő és a szárazdokk
maradványait is megtalálták. A
bencés apátság szerzeteseinek
só vámszedési joga volt, ez
jelentős gazdasági alapot
biztosított számukra. A négy
évszázadon át
működött kolostor
történetének
tanulmányozását és
megismerését segíti az eddig
feltárt több mint kétszáz
sírhely is. A régészeti
lelőhely azért is ritkaságnak
számít
Kelet-Közép-Európában, mert
háborítatlan területen fekszik,
mezőgazdasági munka nem folyt rajta. Tavaly
védett területté
nyilvánították a bekerített
területet. A hat évvel ezelőtt
megtalált mozaikokat két temesvári
restaurátor, Ion Oprescu és
Razvan Gavan konzerválta. A leleteket
néhány napon belül
visszatakarják földdel, és
már csak akkor tárják fel
újra, amikor klimatizált múzeum
épül föléjük. A cél
az, hogy régészeti parkot és
múzeumot létesítsenek, hogy a
nagyközönség is megtekinthesse a
romokat.