Kortárs mű ősbemutatója a filharmóniában

A Nagyváradi Állami Filharmónia csütörtöki hangversenyén Carmen Petra-Basacopol, César Franck és Johannes Brahms művei csendültek fel az Enescu–Bartók koncertteremben.

A meghívott vendégművész ezúttal Ivan Iliev karmester volt, aki Bulgáriából érkezett, és Viniciu Moroianu zongoraművész, aki a bukaresti Nemzeti Zeneegyetem zongora osztályának professzora.

Sokunk örömére nem a megszokott módon állították össze a hangverseny műsorát: az eddigiektől eltérően először egy versenyművet hallottunk. Ősbemutatóként – a Filharmónia a nyomtatványaiban csak bemutatóként jelezte – Carmen Petra-Basacopol (1926–) hazai kortárs zeneszerző Zongoraversenye, op. 19 hangzott el. A komponista, aki 90 évesen még mindig alkot, megtisztelte jelenlétével az eseményt. A hangverseny előtt Tódor Albert főigazgató elismerő oklevelet és virágcsokrot nyújtott át neki. Régi hangverseny-látogatók emlékezete szerint régen volt Váradon ősbemutató, akkor Balassi Sándor egy zenekari műve hangzott el, melynek bihari vonatkozása is van. Petra-Basacopol zongoraversenye mesterien megírt mű, s a filharmónia egyik kötelességét teljesítette azzal, hogy kortárs művet szólaltatott meg. Viniciu Moroianu zongoraművészt dicséret illeti, a versenymű egyáltalán nem könnyű szólamát tökéletesen adta elő. A szimfonikus zenekar is elismerésre méltóan játszott.

Szünet előtt César Franck (1822–1890) belga és német származású zeneszerző Szimfonikus variációk zongorára és zenekarra című, 1885-ben komponált műve csendült még fel, ugyancsak Viniciu Moroianu zongoraművész tolmácsolásában. Moroianu a szimfonikus variáció elragadó líraiságát is megmutatta. A nagy tudású előadóművész a közönség elismerő tapsát azzal köszönte meg, hogy egy George Enescu-darabot adott elő ráadásként.

Brahms-szimfónia

Szünet után Johannes Brahms (1833–1897) IV., e-moll szimfóniája, op. 98 csendült fel a hangversenyteremben. E szimfóniát 1884 és 1885 nyarán komponálta Brahms, és Meiningen városában mutatták be 1885. október 25-én, a szerző vezényletével. A művet Szophoklész ógörög tragédiái ihlették, melyeket ez idő tájt olvasott. A négytételes szimfónia legfontosabb tétele a finale, a zeneszerző a tétel alapjául J. S. Bach 150. kantátájának egyik egyszerű témáját választotta, és harminc rendkívül bonyolult variációsorozatban dolgozta fel. Többen tartják, hogy Brahms negyedik, utolsó szimfóniája őszies hangulatával egy korszakot zár le.

Dérer Ferenc