Forrásértékű könyv Acél Ervin munkásságáról

Hausmann Kóródy Alice és Hausmann György Acél Ervin karmesterről írt könyvét mutatták be kedden délután a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében.

A Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) által a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében megszervezett könyvbemutató moderátora Lászlóffy Zsolt karnagy, egyetemi tanár volt, aki a kedden délután négy órakor kezdődött eseményen beszélgetett el az Acél Ervin Nagyvárad zenei életének szolgálatában című kötet szerzőivel, Hausmann Kóródy Alice-val és Hausmann Györggyel, valamint Acél Ervin nagyváradi munkatársával, Sándor Dénessel, aki a nagyváradi filharmónia művészeti titkára volt. Lászlóffy Zsolt jelezte, hogy a könyv bemutatásának időpontjához két jeles évforduló is kötődik, egyrészt százhuszonöt éve csendült fel először Nagyváradon szimfonikus hangverseny, továbbá Acél Ervin éppen ötven éve, 1963-ban került Nagyváradra, és harmincöt évig volt a Nagyváradi Filharmónia karmestere, ebből közel húsz évig igazgató-karmestere. A jelentős karmesterről szólói kiadvány előszavában az egyik szerző, Hausmann Kóródy Alice így fogalmaz, „kutatásunk célja a művész nagyváradi tevékenységének bemutatása, s nem utolsó sorban tiszteletadás Acél Ervinnek, a karmesternek és pedagógusnak.” Acél Ervin karmesteri és igazgatói időszaka alatt a Nagyváradi Filharmónia komoly fejlődésnek indult, számos olyan előadó lépett fel Nagyváradon, akik később világhírnévre tettek szert. Ugyanakkor a zenekar külföldi meghívásokat kapott, és helytállásukat bizonyítja az, hogy a zenekart általában vissza is hívták koncertezni. Hausmann Kóródy Alice a bemutatón elmesélte a könyv megszületésének történetét. Megtudtuk, hogy Acél Ervint halála után egy évvel Nagyvárad díszpolgárává avatták, és ez a momentum szülte az ötletet, hogy egy monográfiát kellene írni a karmester itteni munkásságáról. A szerzők a könyv megírásához komoly támogatást és segítséget kaptak Acél Ervin özvegyétől, Acél Erzsébettől, Emődi Jánostól, aki a diszkográfia összeállításában nyújtott segítséget, id. Thurzó Sándortól, aki jegyzeteit, dokumentumait bocsátotta a szerzők rendelkezésére, és végül, de nem utolsósorban Sándor Dénestől, aki az adatközlés mellett a könyv szakmai lektorálását is elvégezte. A könyvbemutatón elhangzott, hogy Acél Ervin olyan karmester volt, aki dolgozott a zenekarral, például szólópróbákat tartott, semmit sem bízott a véletlenre, és igyekezett kiszűrni az improvizációkat a hangversenyekről. Tudatosan promoválta a huszadik századi zenét, illetve számos romániai magyar kortárs szerző munkáját mutatta be Váradon. A nagyváradi filharmónia Acél Ervin irányítása alatt mintegy negyven hanglemez-felvételt készített, mely felvételek igen nagy sikert arattak, és jelentős anyagi bevételeket is hoztak az intézménynek. A lemezfelvételek, és az azokból származó bevételek hozzájárultak az együttes fennmaradásához is, hiszen egy adott pillanatban a kommunista hatalom elhatározta, hogy megszűntet néhány, a nyugati országrészben működtetett komolyzenei együttest arra hivatkozva, hogy ezek az együttesek túl költségesek. Várad jelentős karmesterét nem csak az emlékek, hanem a már említett hangfelvételek segítségével is megidézték a könyvbemutatón.

Pap István