Fellobbant a második láng

„Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!” Advent szombatjain a püspökség idén is ünnepélyes gyertyagyújtást szervez a székesegyház előtti téren, a Szent László szobornál.

Múlt szombat este a második gyertyaláng lobbant fel a katolikus ifjúság és a HÁLÓ Egyesület által készített két méter átmérőjű adventi koszorún, a hívek, Exc. Böcskei László megyés püspök, Mons. Fodor József általános helynök és több tisztelendő jelenlétében, a Caritas Catolica munkatársai által előkészített szertartás keretében.

Állandó advent

Elmélkedésében Curaliuc Demeter várad-velencei plébános arra hívta fel a figyelmet: már régóta az az általános benyomás, hogy amikor advent van, sötét van, gyertyákat gyújtunk, és olyan furcsának tűnik, mintha a fény hiánya meg a világosság valamilyen fura körtáncot járna, mintha megszoktunk volna, hogy ez a felkészülés ideje, és a gyertyalángokkal jelképezzük a nagy várakozást Krisztus születésére. Szerinte ez azért kicsit furcsa, mert tulajdonképpen ez az előkészület egy örömteli várakozás kellene legyen, a béketűrésben, egyetértésben való gyarapodásra vonatkozó igei üzenetek pedig segítenek ebben. Úgy fogalmazott: azt gondoljuk, hogy az advent és a karácsony csak egy mellékes időszak, holott tulajdonképpen az életünk is nagy advent, és a nagy találkozás már nem a bölcs mellett lesz, hanem a föltámadt Krisztus eseménye. Ez a várakozás teljes életünket megbélyegzi, mert egy olyan felkészülés, melyre az ember eredetileg teremtetett, az örök életre.

Azt is nyomatékosította: sötétségben járunk, de ezt nem Isten adta, hanem az ember volt az, aki jobban szerette ezt, mint a fényességet, és most mégis vágyakozunk utána, azt akarjuk, hogy állandó világosságban legyünk az Úrral együtt. Hangsúlyozta: az életnek megvan a szépsége is, ha nem csak állandóan panaszkodunk, siránkozunk, hanem mindazt, ami szép magunkévá tudjuk tenni, ha bátrak vagyunk, ha reménykedünk, ha az év minden napján szeretettel vagyunk egymás iránt.

Ciucur Losonczi Antonius