Elkezdődnek a házszentelések

A január 6-i Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját, illetve az év kezdetét is ekkor ünnepelték. A nagyváradi római katolikus plébániákhoz tartozó lakásokban is kezdődnek ezután a házszentelések.

A vízkereszt napján elkészített szentelt vízzel a római katolikus papok elindulnak házat, otthont, illetve lakást szentelni a hívek közé. A házszentelés nem szentség, hanem szentelmény. A kettő közötti különbség, hogy a szentségek Istentől rendelt látható jelek, amelyek láthatatlan kegyelmeket közvetítenek, míg a szentelmények könyörgő áldások az Isten magasztalására, és közben a víz hintésével az otthonok megáldásra, amit végezhet nem csak felszentelt pap vagy egyházrendben szolgáló valaki, hanem bármelyik keresztény, őszintén hívő lélek.

A ház- vagy a lakásszentelés a szentelmények közül a könyörgő áldások egyike. A pap a megfelelő imádság kíséretében és a szentelt vízzel való meghintéssel imádkozik a háznak a javáért, úgymint békéért, jóságért, szeretetért, családi békéért, prosperitásért, illetve mindazért, ami közelebb viszi az embert az Istenhez, végső soron az üdvösségéhez, valamint a gonosz indíttatásainak távol tartásáért.

Három betű

Ugyanakkor amikor befejezi a házszentelést, a pap krétával, vagy valamilyen íróeszközzel az ajtó szemöldökfájára ír évet és nevet, illetve a kereszt jele is felkerül. A három betű: C, M, B, ami egyik értelmezés szerint a három napkeleti bölcs latin nevének kezdőbetűi (Caspar, Melchior, Balthasar), hiszen bár a Szentírásban nem szerepel, a hagyomány szerint nevet is adtak a három bölcsnek, akik meglátogatták Jézust Betlehemben az ő születése után, és ennek emlékére mennek a papok is meglátogatni a híveiket, megszentelni a lakásaikat, imádkozni és énekelni velük együtt az ő otthonaikban. Másik értelmezés szerint pedig az áldás latin szövegére utal: Christus Mansionem Benedicat! (Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!).

Ciucur Losonczi Antonius