Egy tehetséges csellista Váradon

Az elmúlt héten csütörtökön a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenyén két J. Haydn-kompozíció és P. I. Csajkovszkij Manfréd-szimfóniája csendült fel a koncertteremben.

Csütörtök este, mint ebben az évadban általában, újra telt ház volt a filharmónia hangversenytermében. Az utóbbi hetekben megfigyelhető, hogy sok fiatal – gondolom, középiskolás diák – van jelen a koncerteken. E fiatalok közül többen is a hangszerükkel érkeznek – lehetséges, hogy éppen próbáról. Az est karmestere ezúttal a moldáviai Valentin Doni volt, a meghívott pedig Ana Topalovic gordonkaművész, aki Szerbiából érkezett hozzánk.

Elsőként a nagy osztrák zeneszerző, Joseph Haydn (1732–1809) F-dúr vonósnégyesének (op. 3, no. 5) Szerenádja hangzott el, a filharmónia vonósainak tolmácsolásában. Joseph Haydn zenei pályafutása már ötéves korában elkezdődött, amikor a szülőfalujukhoz közeli hainburgi elemi iskolába került, ahol három évig tanult. Később kórustagként, majd alkalmi zenei munkákból tartotta fenn magát, mígnem kiforrott komponistává vált. A zenetörténészek a szimfónia atyjának és a vonósnégyes megteremtőjének tekintik. Könnyed Szerenádját a váradi zenekar vonósai kitűnően tolmácsolták.

A továbbiakban Joseph Haydn I., C-dúr gordonkaversenye csendült fel az Enescu-Bartók hangversenyteremben. A versenyművet a zeneszerző Joseph Weigl számára komponálta. Hosszú ideig elveszettnek hitték; 1961-ben a Prágai Nemzeti Múzeumban egy muzikológus találta meg. Ennek köszönhetően a 20. századi premierjére csak 1962-ben kerülhetett sor. Csütörtök este a zeneművet egy nagy tudású fiatal csellista, a belgrádi Ana Topalovic tolmácsolta. Zenei (zongora, gordonka) tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a bécsi Konzervatóriumot végezte el. A háromtételes versenyművet nagyszerűen tolmácsolta a fiatal előadóművész, amiért ki is járt az elismerő taps, s ez arra késztette Ana Topalovicot, hogy ráadásként egy saját – Prófécia című – szerzeményét adja elő. Ismét óriási sikert aratott; tehetsége, sokoldalúsága ezzel a ráadással még inkább kidomborodott.

Manfréd-szimfónia

Az est végén az egyik legnagyobb orosz zeneszerző, Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) Manfréd-szimfóniája (op. 58) hangzott el. Csajkovszkij érzelmes operákat, kitűnő szimfóniákat, felülmúlhatatlan versenyműveket és gyönyörű baletteket komponált. 1885-ben írt Manfréd-szimfóniáját (op. 58) 1886-ban mutatták be Moszkvában, nagy sikerrel. A siker nálunk sem maradt el csütörtök este.

Dérer Ferenc