2009.11.16. 13:08
Bocskai fejedelmi nap Nagyváradon
<p>Nagyvárad - Bocskai István fejedelem<br /> tiszteletére emléknapot<br /> tartottak hétfőns a<br /> Királyhágómelléki<br /> Református Egyházkerület (KREK)<br /> nagyváradi székhelyén, ahol Bocskai<br /> emléktáblát is avattak<br /> ezalkalomból.</p>
Az ünnepi program a KREK
dísztermében Kövendi István
iskolalelkész által tartott
áhitattal kezdődött, majd a
nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna
Gimnázium diákjainak műsora
következett. A zenés, táncos,
prózai összeállításban
elhangzott Ady Endrének Bocskai
Istvánról szóló
írása is, melyben nagy költőnk
így fogalmaz a Bocskairól:
„Protestáns, jeles,
újító, nagy elme.
Főképpen pedig bátor és
bölcs magyar. (...) A régi
Magyarország megmentőit szépen
ünnepeljük. De új
Magyarországot nem tudunk csinálni.
Talán föléltük a magyar
matéria értkesebb felét. Ha
Bocskai István föltámadna, nagyon
megvetne bennünket.”A műsor után
Vitányi István magyarországi
országgyűlési képviselő,
a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés
által 2003-ban létrehozott Bocskai
Munkabizottság elnöke szólt a
főképpen a Lorántffy
Gimnázium diákjaiból
álló hallgatósághoz.
Vitányi ismertette a munkabizottság
célkitűzéseit, melyek
közé tartozik a nagy fejedelem
emlékének ápolása, mely
által a határon túli
magyarsággal is szorosabb kapcsolat
tartható fenn, hiszen az elmúlt
évek során
Bocskai-emléktáblát avattak
Kassán, Gyulafehérváron és
Mezőtelegden.
Egy kis történelem
Dr. Orosz István professzor tartalmas, és
minden fontos részletre kiterjedő
előadást tartott Bocskai
Istvánról és
történelmi szerepéről. A
fő kérdés az, hogyan
válhatott Bocskaiból, a Habsburg
uralkodóházhoz hű
testőréből, az egyik legnagyobb
Habsburgellenes lázadás vezetője. Az
erdélyi fejedelemség
törökellenes szövetséget
kötött a Habsburgokkal, és Bocskai
váradi várkapitányként vett
részt a győzelmes gyurgyevoi
csatában, viszont amit ezzel a győzelemmel
elértek, azt Miksa császár
vezetése alatt elvesztett Mezőkeresztesi
csatában elvesztették, ennek
ellenére mégis Miksa kapta meg az
erdélyi fejedelemség helytartói
trónját Báthory Zsigmond
első lemondása után. A
mellőzöttség is a Habsburgok ellen
fordíthatta Bocskait. A
pálfordulás fontosabb okai
közé tartozik az, hogy Rudolf
császár megindította az
ellenreformációt a gyakorlatilag
már protestánssá vált
Kelet-Magyarországon és Erdélyben
is, és ugyancsak jelentős okai voltak ennek
az ún. fiskális pörök és
a nótapörök is, amelyek arra
szolgáltak, hogy a császár
kincstárát gyarapítsák,
hiszen az akkoriban dúló
tizenötéves háborúhoz sok
pénzre volt szüksége. A
nótapörök tulajdonképpen a
felségárulás
vádjával indított perek voltak,
és Bocskait is fenyegette egy ilyen
nótapör. A harc közvetlen
kiváltó oka az volt, hogy a
császár felmondott a
leszerződött, ún. iratos
hajdúknak. Az elégedetélen
hajdúk és Bocskai
egymásra találtak és megindult a
Hagsburgellenes harc, ami fényes sikert aratott.
A háborúskodást
lezáró Bécsi béke
legnagyobb eredménye az, hogy
biztosította a a protestánsoknak a
vallásszabadságot.
Bocskai másik
rendkívüli érdeme az, hogy
saját birtokain mintegy tízezer
hajdút telepített le. Az emléknap
első része Mohos Nagy Éva
operaénekesnő, Anducska Katalin
zongoraművésznő és Miske
László színművész
összeállításával
zárult.
Pap István