„Az önmagát vállaló ember legyőzhetetlen”

A fundamentum áll – Reformáció 500 címmel mutatta be a Kiss Stúdió Színház a várad-olaszi templomban előadását, amely Árva Bethlen Kata tragikus életét, ám mindvégig kitartó jellemét tárta a közönség elé.

Az ünnepi alkalmat Nacsádiné Csuka Melinda kórházlelkész rövid igehirdetése nyitotta meg a vasárnap délután öt órai alkalmon Márk evangéliumának 12:41–43 versei alapján, amelyben egy özvegyasszony adakozásáról olvashatunk. Az ő kevésnek számító adománya többet ér mindennél, hiszen ő nem a feleslegből adott, hanem abból, ami számára is fontos volt. A névtelen özvegyasszony pedig párhuzamba állítható Árva Bethlen Katával, aki bár sok mindent elvesztett, de hitében rendíthetetlen maradt. Az ő történetét vitte színre Kiss Törék Ildikó és Miske László (Debrecen) Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámája alapján, illetve Áprily Lajos, Páskándi Géza, Reményik Sándor alkotásainak a segítségével.

Erős jellem maradt

Előbb akaratán kívül Haller Lászlóhoz adták férjhez, majd ennek halála után férjhez ment Teleki Józsefhez, akit tíz évre később szintén eltemetett, több gyermeke is meghalt. Az előadás drámai mozzanata közé tartozott a szeretteinek elvesztését jelképező kopjafák gyülekezése. A már-már Istennel perlekedő Bethlen Kata azonban mindvégig erős jellem maradt, a dráma zárszavában kijelentve: „az önmagát vállaló ember legyőzhetetlen.”

Miske László a prédikátor szerepében kiegészítette az emlékírónő történetet, ugyanakkor olyan verseket adott elő, ami a reformáció témájához szorosan kapcsolódik, mint például Reményik Sándor A fordító, vagy Páskándi Géza Gyanútlan zsoltár című verseit, de A szeretet himnusza is meghatározó részévé vált az előadásnak. Az színdarab a Ne csüggedj el, kicsiny sereg című énekkel zárult.

János Piroska