„Az Ady mindig a sikerek iskolája volt”

Napsütésben gyülekeztek kicsik és nagyok az Ady Endre líceum udvarán. „Isten hozott benneteket újra itthon, a második otthonotokban!” - köszöntötte a diákokat Vad Márta iskolaigazgató.Sarkadi Viktória tanár köszöntötte Vad Márta igazgató és Ciubotariu Éva aligazgató, valamint az iskola közösségének nevében a résztvevőket és a meghívottakat: Cseke Attila szenátort, Pető Dalma városi tanácsost, Pék Sándor római katolikus esperest, Vinczéné Pálfi Judit előadó tanácsost, Dézsi Enikőt, a szülőbizottság elnökét, Sas Sándort, az iskoláért felelő rendőrtisztet, s nem utolsósorban Sopotă Daniela tanfelügyelőt.

Mi vagyunk

Vad Márta ünnepi beszéde során Szalay Zsuzsanna Várlak című írásából idézett, melyben az öreg, omladozó falú iskola szól a diákokhoz. „Hiányzik csivitelésetek, kacagásotok, amint végighömpölyög folyosómon, mint az árvíz, és kitölti repedéseimet. Úgy vagyok veletek, azt hiszem, mint az öregek, akik mindig várják gyermekeiket, unokáikat, tudják, hogy másfelé is vannak útjaik, de egyre csak várják vissza, követelőzés nélkül, hangtalan belenyugvással. (…)

Aztán látlak később, évek múlva megnőve, megnyúlva, szerelmesen andalogva, leveleiteket rejtegetem padjaimban, csókjaitokat titkolják a sötét sarkok. (…) Én így, öregen és omladozva is csak a ti egyre növekvő talpaitoknak a simogatását várom, mosolyotok, kacagásotok számomra szeretet-vakolat, sikereitek, boldogságotok, élményeitek az én tartóoszlopaim, törhetetlen gerendáim” - hangzott el, majd az igazgatónő az idén 245 éves iskola és pedagógusai nevében mondta el: szeretettel várják a kicsiket és a nagyokat egyaránt. „Ne feledjétek: ezek a falak mi vagyunk, s ți vagytok benne a tégla, a magatokba szívott tudás pedig a vakolat. Isten hozott benneteket újra itthon, a második otthonotokban!”

Sopotă Daniela tanfelügyelő beszéde során kitért arra: Kőrösi Kristóf, az iskola volt diákja nagy segítségére volt a Diákok Megyei Tanácsának tagjaként, nagyon jól képviselte a tanulók érdekeit. „Szeretném, ha Kristófnak utóda lenne ebből a líceumból, hogy képviselje érdekeiteket és harcoljon a jogaitokért” - mondta az igazgató, majd közvetítette Liviu Pop oktatási miniszter köszöntő szavait, melyek során a miniszter egyebek mellett biztosítja a diákokat a felől, hogy felveszi a harcot a rendszer hiányosságaival és szándéka, hogy a diákok jó körülmények között kezdjék az iskolát, s tankönyveik se hiányozzanak.

A toleranciáról

Cseke Attila szenátor arról szólt: szomorú helyzet alakult ki, közéleti emberek, volt miniszter és pedagógusok egy része magyarázza azt, hogy „miért hanyagolható el az anyanyelvi oktatás”. Pedig a másság elfogadása tanulható és tanítható, ezt gyermekkorban kell elkezdeni tanulni. Elviselni, elfogadni, hogy a másik másmilyen – talán másként néz ki, másként öltözködik, más a véleménye a világról, más csal könnyet a szemébe – ez az, amit toleranciának hívunk. És attól, hogy esetleg merőben eltérünk egymástól, még barátok is lehetünk. A könyvtárban is vannak vékony és vastag, komoly és szórakoztató könyvek, s mindegyikre szükség van ahhoz, hogy a világot megismerjük. Köszönetet mondott a szülőknek és pedagógusoknak azért, hogy itt vannak, s hogy nekik köszönhetően a diákok is itt vannak, hiszen a diákok az iskola lelke, az iskola pedig olyan, amilyenné a lélek teszi. „…ki-ki életkorának megfelelő dologban forgolódjék, tudniillik az ifjak fegyverben, a vének tanácsban” - mondta annak idején Szent István, most viszont a jó tanács így hangzik: a diákok ismerjék meg a világ rejtelmeit az Adyban, az idősek pedig lássák el őket bölcs tanácsokkal, s viseljék bölcsen örök kíváncsiságukat. A szenátor Szent-Györgyi Albert szavait idézte: olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. „Az Ady mindig a sikerek iskolája volt, legyen a továbbiakban is a tudomány megszerzésének, a magyar öntudatnak, a közösségi megtartó erőnek, a mások iránti tiszteletnek az otthona” - tette hozzá Cseke Attila.

A tápláló talaj

„Őrzők, vigyázzatok a strázsán,/Az Élet él és élni akar” - idézett Ady Endre verséből Pék Sándor esperes, majd arra tért ki: Jézus arra intette tanítványait, hogy ne hagyják magukat félrevezetni, hiszen annyi igazságnak álcázott igazságtalanság van a világban, de az élni akaró élet erejét csak az igazság talaja tudja táplálni. Jézus arra is intette őket, s ez szintén megszívlelendő, hogy ne nehezedjen el a szívük a gondok között, s ami a legfontosabb, az az, hogy „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” - vigyázzunk, hogy bármilyen körülmények között tudjuk egymást szeretni. Az esperes Böcskei László püspök jókívánságait is tolmácsolta, s Isten bőséges áldását kívánta mindannyiukra.

Vinczéné Pálfi Judit missziói előadó tanácsos, aki Csűry István püspök nevében jelent meg, elmondta: nem azt kéri a diákoktól, hogy jobbak legyenek, hanem hogy legyenek éberek, érdeklődők, figyelmesek, s ha ezt megvalósítják, jó és bölcs emberekké válnak. Arra biztatta őket: hallgassák nevelőik tanítását; a család, az iskola és az egyház, s az itt nevelkedő fiatalok alkotják azt a közösséget, mely megtarthatja őket. Egyúttal, amint egy neves filozófus megfogalmazta: a műveltség jó sorsban ékszer, balsorsban menedék - hívta fel a figyelmet az előadó tanácsos, majd Isten áldását kérte a tanintézetre.

Árnyékkert

Dézsi Enikő, a szülőbizottság elnöke a tanulás fontosságát hangsúlyozta ki, később Varsoczki Réka nyolcadikos diák köszöntötte az ötödikeseket, a kilencedikesek számára pedig Miheler Dóra tizenkettedik osztályos tanuló mondott bátorító szavakat. Később az ötödikesek osztályfőnökei átadták diákjaiknak a nyakkendőket, majd a diákok rövid verses-zenés összeállítást mutattak be. Végül a résztvevők meglátogatták az iskola hátsó udvarában lévő Árnyékkertet , melyet egy pályázatból hozott létre a diáktanács, az Alma Mater Alapítvány segítségével.

Neumann Andrea