Ady-est az Emlékházban

Kolozsváron 2011. november 24-én 18 órától Zorkóczy Zenóbia színésznő Ady Endre születésének évfordulója alkalmából „SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK” című egyéni műsorát, mutatta be, melyen elhangozottak Reinitz Béla zeneszerző Ady Endre első megzenésítője művei Kovács Réka zongorakíséretében.

A Majális utca elején levő Györkös Mányi Albert Emlékházat 1994. augusztusában avatták fel. Az elmúlt 8 év alatt rangos kiállítások, koncertek, ismeretterjesztő előadások, könyv- és folyóirat bemutatók, író-olvasótalálkozók, kerek-asztal beszélgetések, helytörténeti-, honismereti-, néprajzi-, egészségügyi-, tudományos előadások, szakmai tanácskozások, szociológiai estek, mesterkurzusok, gyermekprogramok, klubtevékenységek színhelye, ahol teret kapnak folyamatosan mind a pályájuk kezdetén álló, mind a már világszerte elismert zene- és képzőművészek, írók, költők, tudósok, más területen tevékenykedő szakemberek.

A kolozsváriak megkedvelték ezt az Emlékházat, melyben annyi minden érdekes rendezvény valósult meg. Amiben tagadhatatlan érdeme Kós Katalinnak, az Emlékház vezetőjének is van. Bárki fordul hozzá valamilyen jó, érdekes mondanivalót tartalmazó gondolattal meghallgatásra, és megértésre talál. Szerintem ennek is köszönhető az a sokféle tevékenység, mely az embereket az Emlékházba vonzza, ahol ragyogó körülmények között olyan értéket kapnak, amit máshol ilyen nívón, nem.

A legutóbbi alkalommal 2011. november 24-én csütörtökön 18 órától ZORKÓCZY ZENÓBIA színésznő Ady Endre születésének évfordulója alkalmából (Érmindszent 1877. november 22.) „SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK” című egyéni műsorát, mutatta be igen szépszámú közönségnek.

Az előadóművésznek gratulálni lehet a műsora összeállításához, melyből érezni lehetett azt a tiszteletet és alázatos szeretetet, amivel Zorkóczy Zenóbia a költő óriás gondolatvilágát kezeli.

Ady Endre a húszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Az irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást szorgalmazták. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Talán ezért is tartom rendkívül találónak az előadást hirdető Ady verssort: „Szeretném, ha szeretnének,” mely nemcsak kettősértelmű, de minden ember vágya is lehet.

A válogatás művészileg kegyetlen. Az előadóművész a versek egymásutániságának következtében olyan ravaszul fogja kézen hallgatóságát, és vezeti végig azon az úton, melyet maga választott ki a sokszínű, mély értelmű Ady világából. Ebben jelentős segítséget jelent az előadását kísérő Reinitz Béla zeneszerző (Budapest, 1878. november 15. – Budapest, 1943. október 26.), zenekritikus műveinek a felhasználása. Ady Endre első megzenésítője, aki egy évvel fiatalabb, mint Ady Endre.

Zongorakíséretében: Kovács Réka legkisebb probléma nélkül fel tudott nőni feladatához, és a nemrég megjavított Steinway zongorát úgy szólaltatta meg, hogy az a Reinitz dallamokat tökéletesen adta vissza.

Élmény volt hallgatni Ady gondolatait és Reinitz dallamait ilyen előadásban. A hosszantartó vastaps a művészeket tovább fogják kísérni azon a vállalt úton, melyen elindultak.

Az előadás után beszélgettem az igen tudatos művésznővel, aki egyébként a Babeş –Bolyai Tudományegyetem keretében működő Kolozsvári Színművészeti Főiskolát végezte el. Több színházban is tevékenykedett, hazánkban és külföldön.

1999-től kezdődően számos önálló műsorral és monodrámával lépett fel előadóként, többek közt Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban,

Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, valamint Kanadában is.

Jelenleg a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetője, melynek székhelye Kovásznán található. Szakterülete a kultúra, a művelődés és a hagyományőrzés. A szervezet célja kulturális vidékfejlesztés, interkulturális tevékenység, valamint a kulturális esélyegyenlőség megteremtése.

Szerintem „megszállott” ember, aki imádja a színházat, van egy elképzelése, amit úgy néz ki, végig is fog vinni.

Kísérje őt sok taps, még több megértés, mert jó ügyért harcol. Ebben nem rossz segítők: Reinitz Béla – Ady Endre: Új vizeken járok, Kató a misén, A magyar igazság, Kuruc dalok, Szelíd esti imádság, Héja-nász az avaron.

Csomafáy Ferenc