A két remete-költőre emlékeztek

A két remete címmel irodalmi összeállítással emlékeztek meg a magyar felvilágosodás irodalmának két nagy alakjáról, Bessenyei Györgyről és Berzsenyi Dánielről szerda délután a Kiss Stúdió Színházban. Mindkét költő február 24-én halt meg, előbbi 200, utóbbi 175 évvel ezelőtt. Az irodalmi esten szavalt Fazakas Márton Erzsébet, Kiss Törék Ildikó, Meleg Vilmos színművészek illetve életrajzi és irodalomtörténeti kiegészítéseket tett Molnár Judit magyartanár. Megtudhattuk, hogy Bessenyei Györgyöt a bihari remete jelzővel illették, ugyanis élete végére a történelmi Bihar vármegye területén található Pusztakovácsiba vonult vissza. A költő bécsi testőr is volt egyben, ami nem egyezik meg a mai köztudatban lévő testőrséggel. Ez a tisztség egy kegyelmi állapotot jelentett, melyet Mária Terézia a kis- és középnemesség fiaira ruházott, addig míg családot nem alapítanak. Berzsenyi már fiatal korában igen nagy műveltségre tett szert. A francia és az angol felvilágosodás eszméit egyaránt ismerte és ezeket közvetítette a magyar nemesség számára. Például a Holmi ciklushoz tartozó Mozgás című költeményében az energiamegmaradás elvét írta le. Ebből a ciklusból Kiss Törék Ildikó olvasott fel részleteket. Elhangzott még Magyarság című műve, illetve részletek a Tariménes utazása című szatirikus írásából.

A niklai remete

Berzsenyi Dániel nevét jobban ismeri a közönség, mint elődjéét. A szintén nemesi származású költő az ellentmondások embere volt. Bevallása szerint utált tanulni, mégis, az ókori műveltség a kisujjában volt, fogalmazott Molnár Judit. A római klasszikus kor kötött formáit követte, ebbe viszont romantikus szenvedélyeket sűrített be. Ódáiban a magyar nemességgel szemben tanúsított indulatának ad hangot. Elégiáiban örök témákat dolgoz fel a fiatalságról, elmúlásról, erkölcsről. Befelé-forduló típus volt, ezt bizonyítja, hogy amikor a fiatal pályatárs, Kölcsey Ferenc szigorú kritikát fogalmaz meg, többé nem jelenteti meg nyomtatásban írásait. Halálakor, az Akadémiában ravatalozták fel, ahol a Himnusz szerzője nyilvánosan utólagos bocsánatot kért a kritika miatt. Költészetének több jeles alkotását olvasták fel a színművészek: Horác, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz, A Pesti Magyar Társasághoz, Búcsúzás Kemenes-Aljától, Napóleonhoz. Bár művei Bessenyeihez hasonlóan nehéz olvasmánynak számítanak, érdemes időt szánni az olvasásukra, hiszen igaz értéket képviselnek. Több huszadik századi költő is írt Bessenyeihez vagy Berzsenyihez ajánlott költeményt, ezek közül az irodalmi est keretében felcsendült egy Áprily Lajos, egy Sütő István és egy Balla Zsófia vers is. Többet mond minden értékelésnél, hogy emlékük nem veszett a múlt homályába, mondta Molnár Judit. Végül Kiss Törék Ildikó azzal a gondolattal búcsúzott el az alig több mint egy tucatnyi közönségtől, hogy reméli, hogy az irodalmi összeállítás után többen kedvet kaptak a két költő műveinek megismeréséhez, újraolvasásához.