„A katasztrófák az élet részei”

Nagyvárad- Az elmúlt hétvégén a karate Európa-bajnokság miatt Nagyváradra látogatott Nobumitsu Takamatsu, Japán bukaresti kultúrattaséja. A diplomatával az egyik váradi szállodában beszélgettünk.

Meglepően folyékonyan és érthetően beszél románul az alig 28 éves Nobumitsu Takamatsu, aki az Erdély Online-nak kifejtette: ez azért van így, mert mielőtt elfoglalnák állomáshelyeiket, a japán diplomaták egy éven át kell tanulják az illető állam nyelvét, s utána még két esztendőn keresztül gyakorolják. Ő a kolozsvári Babeş- Bolyai Egyetemet választotta ezen célra. 2009 nyarán érkezett Romániába, s két évre rá kezdett el dolgozni Japán bukaresti nagykövetségén, de hogy meddig, azt egyelőre nem tudja, mert nincs kijelölve számára egy meghatározott időtartam. Egyetemista korában amúgy már járt Nagyváradon, megítélésében az egyik legszebb romániai városok közé tartozik. A diplomáciai karriert egyébként azért választotta, mert már gyermekkorában úgy érezte: nagyon érdekes lehet, hogy az országa képviselőjeként tevékenykedjen valamilyen távoli vidéken, hogy másokkal is megismertesse a japán kultúrát, s ugyanakkor ő is felfedezze a helyi szokásokat, hagyományokat. Meglátásában nagy a különbség a román, illetve a magyar és a japán kultúra között. A hétköznapi életben azt érzékeli a leginkább, hogy románok túl sokat beszélnek, kedvesek, a magyarok viszont visszafogottabbak, zárkózottabbak. Ezzel szemben a japánok inkább a gesztusokat, a testbeszédet használják a kommunikációban, „szavak nélkül is tudnak beszélni”. Hozzátette: különben minden európaira jellemző, hogy úgy gondolja, feltétlenül hangosan beszélnie kell ahhoz, hogy megértesse magát. A japánok ezzel szemben úgy vélik, a párbeszéd légköréből, hangulatából érezni kell, mit gondol a másik, ezt a célt szolgálják például az úgynevezett teaszertartások.

Katasztrófák

A kultúrattasé honlapunknak azt is elmondta, a japán nagykövet képviseletében jött el Váradra, akit Biró Rozália RMDSZ-es szenátor hívott meg a karate Európa-bajnokság nyitóünnepségére, mely nemzeti sportnak számít a távol keleti országban, többek közt azért is, mert az őshazája. Nagy megtiszteltetés számára, hogy itt lehet. Hangsúlyozta: nagyon jó a diplomáciai viszony Japán és Románia között, több mint száz éves múltra tekint vissza. Az első kapcsolatfelvételre 1902-ben került sor az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Nobumitsu Takamatsu arról is beszélt: mielőtt diplomataként kezdett volna dolgozni, már járt Európában, Olaszországban és Franciaországban, vagyis Firenzében, Rómában, Párizsban és Velencében. Japán turistaként elsősorban azt értékelte, hogy Európa milyen tekintélyes történelmi múltra tekint vissza. Persze az ő hazája sem panaszkodhat e téren, csak a sok földrengés, természeti csapás miatt a régi épületek többsége nem maradt meg, összedőlt. Példaként a két évvel ezelőtti fukusimai atomerőmű-balesetet említette, elmondása szerint bár még vannak problémák, ezt a japánok pszichikailag viszonylag könnyebben dolgozták fel, mint más népek, mert a tragédiák hozzátartoznak a történelmükhöz, és meg vannak győződve arról, hogy a természeti katasztrófák az élet elkerülhetetlen részei.

Ciucur Losonczi Antonius