ERDON Helyi hírek

2014.11.27. 16:53

A hitnek a bajnokai voltak

Nagyvárad- Szerdán folytatódott a Kiss Stúdió Színház által szervezett Irodalmi estek-sorozat. Ezúttal Pázmány Péterre és Zrínyi Miklósra emlékeztek Molnár Judit magyartanár, közíró segítségével.

Nagyvárad- Szerdán folytatódott a Kiss Stúdió Színház által szervezett Irodalmi estek-sorozat. Ezúttal Pázmány Péterre és Zrínyi Miklósra emlékeztek Molnár Judit magyartanár, közíró segítségével.

Molnár Judit magyar szakos tanárnő ezúttal is olyan érdekességekről beszélt, melyeket nem biztos, hogy mindenki ismer, illetve lehet, hogy már nem emlékszik ezekre. Arra hívta fel a figyelmet: a váradi születésű Pázmány Péter nem csupán a magyar, hanem az európai barokk próza talán legkiemelkedőbb egyénisége. Noha protestáns családban született, mégis 11-12 éves korában úgy döntött, hogy ő inkább a grazi jezsuita iskolába menne tanulni, később pedig az ellenreformáció egyik legkiválóbb vezéralakja lett. Kortársaival ellentétben, bár ő is körmondatokban fogalmazott, ezt közérthetően tette, bizonyára azért, mert amit a szószékról hirdetett, azt kibővítve lejegyezte, és ha nem írt volna világosan, akkor nem tudta volna meggyőzni olvasóit az igazáról. Ugyanakkor szövegei 400 év távlatából is olvasmányosak, élvezhetőek.

Mester és tanítványa

Mint köztudott- vagy nem- a Pázmány és Zrínyi közti alapállás tanítvány és mester viszonya- magyarázta a tanárnő. A Zrínyi amúgy egy horvát család volt, melynek Csáktornyán volt birtoka. Miklós és testvére Péter (aki egyébként a horvát irodalom mártírköltője, úgy, mint nekünk Petőfi) apjukat korán elveszítették, de mielőtt meghalt volna, a korabeli felfogás szerint úgymond az osztrák császár védőszárnya alá utalta fiai nevelését, az uralkodó pedig Pázmányt rendelte Miklós mellé, aki bíborosként természetesen vallásos szellembe oktatta a fiatalembert.

Molnár Judit hangsúlyozta: mivel saját bőrén is megtapasztalta, Zrínyi Miklós volt az első, aki feketén-fehéren leírta: a 17. század közepén már nem a törökök, hanem az osztrákok a magyarok fő ellenségei. A Szigeti veszedelemmel a saját kortársainak akart példát mutatni, felrázni őket fásultságukból, azonban kevesen olvasták ezen szerzeményét, ellentétben például katonai röpirataival, melyeket annál többen.

A hasznos információk után a rendezvény második felében megszólalt a művek közül néhány, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek közreműködésében.

Ciucur Losonczi Antonius

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!