A hála érzése egységet teremt

Nagyvárad- „Hát részekre szakítható-e Krisztus?” mottóval az idén január 18-26. közt zajlik Nagyváradon A keresztény egység imahete. Hétfő este a csillagvárosi református templom volt a helyszín.

A különböző felekezetek szép számmal megjelent híveit Vinczéné Pálfi Judit csillagvárosi református lelkésznő üdvözölte, majd Fischer Eduárd várad-olaszi görög katolikus plébános szolgált felvezető imával.

A szószéki beszéd alapját a 100. zsoltár mind az öt verse képezte, Isten megtartó igéjét pedig Dénes István Lukács élesdi tiszteletes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora hirdette. Prédikációjában kiemelte: az imahét alkalmai lehetőséget teremtenek arra, hogy különbözőségeink ellenére megéljük az egységet. Az együttlét fontosságára figyelmeztet a felhívás, arra, hogy közösen kell hálát adnunk Istennek a kegyelméért, egymásért. A hála ugyanis összeköt bennünket, közösséget teremt. A boldogságról szól, mert a hálás ember elégedett, és ezt a hálaérzést vigadozva élik meg a keresztények, mert felismerték azt, hogy a mindennapjaikban valóra vált az Ige igazsága. Ezért örömmel végzik a szolgálatukat, nem önmagukra, hanem másokra figyelve, mert tudják, hogy vannak olyanok, akik sokkal nagyobb kereszteket viselnek. Krisztusra, a mesterre emelik tekintetüket, aki példát mutatott nekünk abból a szempontból, hogy mindenkit szeretve teljesítette küldetését. Hálát kell adnunk és dicsérhetjük ugyanakkor az Urat, mert hozzá tartozunk és megengedi, hogy az övéi legyünk. Megvált minket, mi pedig a népe vagyunk. Dicsérhetjük őt, mert ő teremtett minket és formált azzá, ami vagyunk, és hálát adhatunk neki azért is, mert tart még a kegyelmi idő, elnézi a bűneinket, szól és hűséges hozzánk nemzedékről nemzedékre. Rábízhatjuk ezért a jövőnket, és ez reménységgel kell eltöltsön bennünket- nyomatékosította a lelkipásztor.

Köszöntések

A megjelenteket Vincze Zoltán csillagvárosi lelkész is köszöntötte, majd a testvéregyházak képviselőinek üdvözlő szavai hangzottak el. Csűry István református püspök az Egyiptomból való kivonulás történetére hívta fel a figyelmet, arra, hogy a választott nép tagjai is együtt, egymás mellett vándoroltak hazafelé, hogy elfoglalják honukat, és megtalálják azt a helyet, amit Isten nekik szánt. Megjegyezte: nekünk, keresztényeknek is Krisztusra, az egyetlen egyre kell tekintenünk, aki vállalta értünk a megváltást, és aki körül tényleg létrejöhet az egység, az egymásért való szolgálat. Pék Sándor Várad-kerületi római katolikus esperes arról beszélt: a megosztottság, a pártoskodás már az I. században jelen volt, a korinthusiakhoz írt első levelében Pál apostol azért figyelmeztetett arra, hogy a széthúzás Krisztus elleni bűn. Hozzátette: napjainkban, amikor mindent megtesznek azért, hogy ne legyünk igazi keresztények, nekünk nem ökölbe szorított kézzel, hanem kitárt karokkal kell közelítenünk másokhoz, elmondani számukra, amit Isten szeretetéről megtapasztaltunk.

Az egybegyűlteket röviden köszöntötték még: Fischer Eduárd görög katolikus plébános, Bogdan Ioan, a Tabor pünkösdista gyülekezet lelkésze, Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor, Florin Corde, a Bethania pünkösdista gyülekezet lelkésze, Molnár Imola unitárius segédlelkész és Nagy Dávid, a messiási zsidó hitközség rabbija. Záróakkordként kulturális műsorral lépett fel az Il Pastor Fido barokk zenekar (Garai Zsolt- orgona, Gáti Sándor- oboa és Tempfli Mária- szoprán), mely alkalomból felavatták azt az orgonát, melyet a duisburgi evangélikus gyülekezettől kapott a csillagvárosi egyházközség. Felcsendült Bachtól a Magnificat (részlet), Trajtler Gábortól Az Úrhoz szálljon fel a hála, Telemanntól az Andante és Vivalditól a Gloria (részlet) című szerzemény.

Ciucur Losonczi Antonius