Az Uniót már nem lehet feloszlatni

Dr. Kovács Árpád a Magyar Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott hétfőn előadást a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE).

A PKE Janus Pannonius Szakkollégiumának Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhelye szervezésében, tartott előadást a jeles magyarországi szakember A költségvetések kulisszatitkai címmel. Dr. Kovács Árpád előadása elején elmondta, hogy az emberi társadalmakban mindig is finanszírozni kellett a rendvédelmet, amelyhez fokozatosan hozzárendelődtek más funkciók is, amelyek hosszú ideig nem tartoztak a költségvetési rendszerbe. Jelenleg egy állam körülbelül háromezer feladatot finanszíroz, melyek közül egyet sem lehet elhagyni, ugyanis egy magánvállalattal ellentétben egy állam nem függesztheti fel tevékenységét.. Ráadásul a folyamat nem állt le, hiszen vannak olyan funkciók, amelyek még nem, de a jövőben valószínűleg szintén a költségvetési rendszerbe tartoznak majd.

Pénzügyi biztonság

A XX. század végére és a XXI. század elejére a rendvédelmi feladatok mellett a költségvetéshez kapcsolódik a pénzügyi tragédiák elleni védelem is, ami szintén pénzbe kerül, tudatta dr. Kovács Árpád. Az államok pénzügyi biztonságát finanszírozó intézmények beárazzák saját kockázatukat. Az államok kétfelől tudják fedezni pénzügyi védelmüket, az egyik finanszírozó a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyik az általa adott pénzt bár alacsonyabb kamatra adja, de cserébe más típusú garanciákat kér, például azt, hogy beleszóljon egy ország politikájába, egészen odáig elmenően, hogy megszabja, ki legyen az ország miniszterelnöke. A pénzügyi biztonságot meg lehet vásárolni a pénzpiacról is, ebben az esetben viszont magasabb a kamat. További különbség az, hogy míg az IMF által nyújtott hitelnek van „arca”, azaz lehet tudni azt, hogy az állam kivel tárgyal, addig a pénzpiacról felvett hitelnek nincs arca, így tárgyalni sem lehet például a hitel átütemezéséről. Dr. Kovács Árpád leszögezte, hogy minden állami költségvetés leginkább rögzített tétele a hitelköltségek kifizetése. Mint mondta, Magyarországnak jelenleg mintegy 1300 milliárd forintnyi hitele van, ami akkora nagyságrendű tétel, mint amennyit az ország egy év alatt az egészségügyre fordít, illetve akkora összeg, mint amennyit Magyarország három év alatt kap az Európai Uniótól.

Nincs visszaút

A továbbiakban a világválság kialakulásának okairól, annak gazdasági, pénzügyi, politikai következményeiről beszélt az előadó, elmondva többek között azt, hogy az Európai Unió kényszerből viszi magával Dél-Európát, „de nem emberbaráti szeretetből, hanem azért mert nem tehet mást.” A szakember szerint ugyanis az unió már túljutott az egységesítési folyamatnak azon a pontján, amikor ez a folyamat még visszafordítható lett volna, vagyis „az Európai Uniót már nem lehet feloszlatni”. Ezt követően a nemzetközi gazdasági trendekről beszélt az előadó, felhívva a figyelmet arra, hogy a Kelet-közép európai uniós államok gazdasága hasonlóképpen teljesít, ami azt bizonyítja, hogy gazdasági, pénzügyi szempontból a térség országait régióként, nem pedig különálló államokként kezelik. Előadása utolsó részében dr. Kovács Árpád azokról a tényezőkről beszélt, amelyek rongálják a pénzügyi biztonsági hálót. „A hülyeségbeszélés is pénzbe kerül”- mondta az előadó utalva a politikusok által megfogalmazott, gyakran meggondolatlan kijelentésekre. Majd hozzátette: „a gyűlölet a legdrágább”, kifejtve, hogy az államokban tapasztalható politikai, társadalmi, etnikai konfliktusok, felverik a pénzügyi biztonságért fizetendő árat. Az előadó megítélése szerint Magyarország időnek előtte szakította meg a kapcsolatot az IMF-fel, de hozzátette, hogy véleménye szerint Románia is szakít majd az IMF-fel, amint erre lehetősége lesz. „Amennyire én Isărescu (Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója – szerk. megj.) urat ismerem, Románia is ezt fogja tenni az IMF-fel” - állította a szakember.

Pap István