Tárlatnyitó: Az élet háza

Nagyvárad- Hétfő délután a Borostyán Produkció szervezésében a szatmárnémeti zsidó temetőben levő sírkövekről készült fényképekből nyílt tárlat a Bihar Megyei Könyvtárban, Az élet háza címmel.

Szatmárnémetiben található Románia egyik legnagyobb zsidó temetője. Ismert és elismert fotóművészek, akik a helyi fényképészeti klub tagjai, megörökítették a zsidó vallás szimbólumait, jellegzetes sírköveit, kriptáit, temetkezési szokásait. Az így létrejött, 45 alkotásból álló, Az élet háza/ Beth Haim című vándorkiállítás második helyszíne a Bihar Megyei Könyvtár, a vernisszázs pedig hétfő délután zajlott, a kulturális intézmény második emeleti folyosóján, ahol március 4-ig tekinthetőek meg a munkák.

A nyitóünnepségen megjelenteket Ligia Mirişan, a könyvtár főigazgatónője köszöntötte. Seidler András, a Nagyváradi Zsidó Hitközség alelnöke arra hívta fel a megjelentek figyelmét: a zsidó vallás szempontjából a temető egy szent hely, ahol emlékezhetnek az előttünk élőkre. A hely szentségére utal az a mód is, ahogyan a temetői műemlékeket elképzelik, melyekről jelen esetben nyugodtan állíthatjuk, hogy képzőművészeti alkotások. Megjegyezte: Romániában nagyon sok, különféle műalkotásokat rejtő zsidó temető van, melyek azt bizonyítják, hogy egykoron milyen jelentős számú zsidó közösség élt az országban, mely sajnos az ismert történelmi körülményeknek betudhatóan napjainkra jelentősen megfogyatkozott. Úgy vélte: érdemes lenne egy olyan projekt kivitelezése, melynek keretében összegyűjtik a romániai zsidó temetőkben készült fotókat.

Projekt

Teszler Emília, a váradi Tikvah Egyesület elnöke szintén felvetette, hogy jó lenne egy olyan projektet finanszírozni, mely monográfia szerűen bemutatja a váradi három zsidó temetőt, fényképekkel és szimbólum magyarázatokkal együtt. Ezt Seidler András azzal egészítette ki, hogy a közeljövőben valószínűleg megjelenik az Euro Foto Art Egyesületnek a zsidó kisebbségről szóló kiadványa.

Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek, hogy az egyik felszólaló tájékozatlansága miatt vitába keveredett az előtte szólókkal. A tárlat ötletgazdája ugyanis, Teodor Pantea egyetemi oktató előadta sajátságos elméletét a zsidó temetők körbekerítése és a holokauszt közötti kapcsolatról, egyebek mellett azon meggyőződésének adva hangot, hogy az izraelita sírkertek tulajdonképpen „postmortem gettók”, mirefel Seidler András és Teszler Emília kénytelenek voltak kijavítani és felvilágosítani őt, hogy zsidó vallási előírás a temetők körbekerítése és őrzése, tehát ennek semmi köze sincs a vészkorszakhoz, mert már évszázadokkal korábban is így volt. Az ünnepség azzal zárult, hogy Tavaszi Hajnal aligazgatónő arra emlékeztette az egybegyűlteket: a könyvtár a Zsidó Hitközség engedélyével három évvel ezelőtt már készíttetett fényképeket a három zsidó temetőben.

Ciucur Losonczi Antonius