ERDON Helyi hírek

2012.05.08. 14:39

Koronként változó nőideál

Nagyvárad- Hétfő délután a nagyváradi Ady Endre Középiskola dísztermében megható Anyák napi ünnepséget szervezett a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete. Két érdekfeszítő előadás is elhangzott.

Nagyvárad- Hétfő délután a nagyváradi Ady Endre Középiskola dísztermében megható Anyák napi ünnepséget szervezett a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete. Két érdekfeszítő előadás is elhangzott.

 

A megjelenteket Szilágyi Ibolya egyesületi elnök üdvözölte nagy szeretettel, köszönetet mondva az Ady Endre Középiskola igazgatóságának a helyszín biztosításáért, valamint a Communitas Alapítványnak a támogatásért. Arra hívta fel a figyelmet: két neves meghívottat kértek meg arra, hogy ossza meg Anyák napi gondolataikat az egybegyűltekkel.

Wéber Csilla pszihológus arról elmélkedett, napjaink társadalma hogyan becsüli meg az anyákat és a szülőket, illetve az édesanyákra milyen szerep hárul a gyermekeik közösségbe való beilleszkedése, valamint pálya- és párválasztása szempontjából. Kijelentette: a legnagyobb gyöngédség és érzelmi csoda hordozói az édesanyák, akik arra teremtettek, hogy a családok érzelmi légkörét biztosítsák, ami egyfelől feladatot és lehetőséget, másrészt pedig felelősséget jelent számukra, hiszen rengeteg függ attól, hogy egy gyermek élete első esztendejében mennyi szeretetet kap az édesanyjától. A bizalom például segíti a gyermek kíváncsiságának kielégítését, ami egy velünk született alapösztön, a megfelelő gondoskodás pedig a szellemi fejlődést is elősegíti. A konstruktív életvezetés kialakításának céljából az édesanyák megtaníthatják gyermekeiket arra, hogy a közös munka szép és jó, a közösségi életben szolgálatot végezve anélkül is lehet érvényesülni, hogy átgázoljunk másokon. Ebből a szempontból fontos, hogy a szülők türelmesen végighallgassák gyermekeik beszámolóját arról, hogy mi történt az óvodában vagy az iskolában, s véleményt is mondjanak a történtekről anélkül azonban, hogy kioktatóak legyenek, hangsúlyozta a pszihológus. Wéber Csilla ugyanakkor arról is beszélt: az ideális esetben egy szülő tisztában van a gyermeke képességeivel, azzal, hogy milyen tényezők motiválják őt, és ennek tudatában a pályaválasztáskor arra is felhívja a figyelmét: milyen nagyszerű dolog valamit alkotni, maradandó nyomot hagyni magunk után. Az érzelmi nevelés, az építő jellegű kommunikáció ugyanakkor a későbbi párválasztásban is szerepet játszik, mivel már gyermekkorban megtanulhatjuk azt, hogy miként fejezzük ki az érzelmeinket úgy, hogy ne legyünk tolakodóak vagy sértőek, illetve hogyan védjük meg a véleményünket anélkül, hogy ezzel megbántanánk másokat.

Változó nőszerep

Lakatos Attila régész megtörve az egyszólamúságot, abból nyújtott ízelítőt, hogy különböző korokban hogyan viszonyultak az anya-, illetve nőképhez az emberek Bihar megyében. Az időutazás az avarkortól indult, amikor a szláv asszonyok életének értelmét feleség mivoltuk adta, ami azt jelentette, hogy férjük halálakor őket is eltemették férjükkel együtt. A honfoglaláskor ugyan az emberáldozatok megszűntek, viszont a korai keresztény magyaroknál is az anyáknak és a nőknek marginális szerep jutott, nem találták a helyüket a társadalomban. Később a Szűz Mária-kultusz képezte a nőkkel kapcsolatos megítélés alapját, de az asszonyokra kivetített kép kollektív volt, nem személyes, vagyis nehéz megállapítani, hogy az egyszerű emberek mit gondoltak a nőkről. Jellemző, hogy Anjou Máriát úgymond fiúsították, vagyis rexnek titulálták, mivel nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy egy nő ül a trónon. Nagy fordulópontot ebben az esetben is a reneszánsz jelentett, mely mindent megváltoztatott Európában, így megjelent a nő és anya, mint ideális eszménykép. Lakatos Attila külön kiemelte Jagelló Izabella történelmi szerepét, végül pedig annak alátámasztásaképpen, hogy az anyákat és asszonyokat nem csupán partikuláris, hanem közösségépítő tulajdonságokkal is kezdték felruházni, felolvasott két részletet: az egyiket egy névtelen tanúvallomásból az 1660-as várostrom idejéből, a másikat pedig Evlia Cselebi török történetíró művéből.

Zenés-verses összeállítás

Az ünnepségen fellépett Bathó Ida színművésznő, Meleg Vilmos színművész és Hajbók Klára egyesületi tag. Alkalomhoz illő énekszámokkal készült a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének kórusa Boros Beatrice karnagy vezetésével, és digitális zongorán játszott Nagy-Kristófi Dániel. Szintén visszatérő vendégek voltak a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont II. B osztályos diákjai is: Szallós Ildikó tanítványai nem csupán zenés-irodalmi összeállítással örvendeztették meg az anyákat és nagymamákat, hanem ízléses könyvjelzőkkel is. A rendezvény szeretetvendégséggel zárult.

Ciucur Losonczi Antonius

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!