ERDON Bulvár

2009.02.05. 07:46

Pogány ókori mozaikpadlót fedeztek fel

<p>Pog&#225;ny szertart&#225;sokat &#233;s keleti<br /> istens&#233;geket jelen&#237;t meg az &#243;kori<br /> mozaikpadl&#243;, amelyet az olaszorsz&#225;gi Reggio<br /> Emili&#225;ban, a katolikus katedr&#225;lis<br /> altemplom&#225;nak felt&#225;r&#225;sa sor&#225;n<br /> fedeztek fel.<BR /></p>

A 13 négyzetméteres mozaikra, amely a Kr. u.

IV. században készült,

négyméteres mélységben

bukkantak - olvasható a Discovery Channel

hírei között. "A mozaik mérete

és gazdag mintázata arra

enged  következtetni, hogy egy nagy terem

padlója volt. Meggyőződésünk

szerint ez egy tehetős római otthona lehetett"

- hangsúlyozta Renata Curina

ásatásvezető. A régész

szerint nem jelentett túl nagy meglepetést,

hogy évszázadokon keresztül

pogány istenábrázolások

rejtőztek a katolikus székesegyház

padlózata alatt. "A katedrálist a

létező épületekre

építették. Ez teljesen

szokványos volt Reggio Emiliában, s

láthatóan kevéssé

törődtek a mozaikkal, amelyre az oszlopokat

állították.

 A mozaik elefántcsont, színes

kövek, üveggyöngyök és

aranylapocskák felhasználásával

készült. A padló mértani

mintázataiban - körökben és

négyszögökben - táncosok

apró alakjai, virágok, s madarak, egyebek

között pávák

láthatók. A nagy mitológiai

jelenetek izgalmassá teszik a mozaikot. "Az

összes jelenet meztelen alakokat

ábrázol. Próbáljuk megfejteni a

jelentésüket, talán a további

ásatások választ adnak a

kérdéseinkre" - hangsúlyozta

Renata Curina. A mitológiai jelenetek valóban

szokatlanok. Az egyiken meztelen férfi omlik egy

másik alak karjaiba, másutt egy férfi

és egy nő látható, akiknek az

összes ruházata az ékszereikből

áll. A nő egy frissen fogott halat szorongat,

míg a férfi két élő

kacsát. A harmadik jelenet szintén egy

meztelen férfit ábrázol

borostyánkoszorúval a fején és

lótusszal a jobb kezében. A rejtélyes

alak baljában lituust - spirális, illetve

pásztorbot alakú

rézfúvós hangszert - tart. Az

ókori Rómában a lituus az augurok, a

papi tisztségek viselőinek kultikus hangszere

volt. Az augurok nem jövendöltek, hanem az

előírt tárgyak, vagy jelek

megtekintése alapján

állapították meg, hogy vajon a

tervezett vállalkozást helyeslik-e az istenek

vagy sem, akár háborúról,

új törvény

elfogadásáról vagy bármilyen

más államügyről - beleértve

a választásokat - volt szó. "Az

olyan jelképek, mint a

borostyánkoszorú és a lótusz

arra enged következtetni, hogy a

magánház e helyisége keleti

istenkultusz szentélye lehetett" -

magyarázta Renata Curina.  Luigi

Malnati, Reggio Emilia régészeti

főfelügyelője szerint ilyen pogány

jelenetek csak Kr. u. 380 előtt

készülhettek, azaz mielőtt Theodosius

császár a kereszténységet

államvallássá

nyilvánította. A 391-392-ben kiadott

dekrétumok sora pedig már betiltotta

és büntette a pogány

szertartásokat a Római Birodalomban."Ez az

egyik legfontosabb és legérdekesebb mozaik,

amely Észak-Olaszországban

előkerült. Méreténél,

ornamentikájánál és kifinomult

készítési

technológiájánál fogva

egyaránt kiemelkedő

jelentőségű műalkotás" -

hangsúlyozta Luigi Malnati.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!