EU vs. tengeri kalózok

 A művelet során - NATO-hajókkal, illetve más országok, így például Oroszország és India haditengerészetével is együttműködve - az unió hadihajói védelmet nyújtanak a súlyosan veszélyeztetett tengerszakaszon a kalóztámadások ellen a kereskedelmi hajóknak, illetve az ENSZ segélyszállítmányaival az afrikai partok felé tartó hajóknak. A műveletet - amelyben a "kalózvadász" fregattokat ellátóhajó, valamint légi felderítés is támogatja - az angliai Northwoodból irányítják. Egyes statisztikai adatsorok szerint az év első kilenc hónapjában 199 kalóztámadást jelentettek a világon, s ezek közül 63 Szomália partjai mentén, illetve az Ádeni-öbölben volt.

Szomáliában az évek óta dúló belharcok miatt gyakorlatilag teljesen felbomlott a jogrend. Ez a körülmény egyébként nem csupán indokolja, hanem egyben meg is nehezíti a nemzetközi tengerészeti fellépést. Az elfogott kalózokat ugyanis - ha Szomália parti vizein "kerülnek horogra", elvben ki kellene adni Szomáliának. Miután azonban ez a legkevésbé sem jelentene megnyugtató megoldást, a nemzetközi vízi járőrök alighanem előnyben részesítik majd a nyílt tengeri akciókat.

Jogi értelemben itt is adódnak még nehézségek, amelyeket egyeztetések során el kell simítani. Nem egyértelmű ugyanis, mely állam(ok)nak lenne joga, illetve lehetősége a büntetőjog eszközeivel fellépni a kalózok ellen. A védelmi tárcák irányítóinak brüsszeli tanácskozásán Magyarországot Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelmi szakállamtitkára képviseli. Később a nap folyamán a védelmi miniszterek és az ugyancsak Brüsszelben tanácskozó EU-külügyminiszterek együttes ülésre gyűlnek össze.