2009.03.12. 07:16
Elhunyt Bacsó Péter
<p>Életének 82. évében<br /> szerdán elhunyt Bacsó Péter<br /> Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar<br /> Mozgókép Mestere - tudatta a Magyar<br /> Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.</p>
A magyar filmművészet kiemelkedő
alakját a filmművészek
szövetsége mellett az Oktatási és
Kulturális Minisztérium is saját
halottjának tekinti. Temetéséről
később intézkednek - közölte a
szaktárca.
A tanú rendezője, aki összesen 32
nagyjátékfilmet készített,
még 80. születésnapját is
új filmmel ünnepelte, és január
végén vette át a Magyar Filmszemle
életműdíját. Az elismerés
átvételekor Bacsó Péter azt
hangsúlyozta: csak filmeket akart csinálni,
eszébe sem jutott, hogy életművel
"bíbelődjön".
Bacsó Péter 1928. január 6-án
született Kassán, édesanyja Palotai
Boris író. A család a negyvenes
évek elején költözött
Budapestre. 1950-ben kapta kézhez rendezői
diplomáját a Színház- és
Filmművészeti Főiskolán, s azonnal
dramaturgi állást kapott a
Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál
(a későbbi Hunnia
Filmstúdiónál). Részese lett a
magyar film
újjászületésének,
forgatókönyvíróként a
legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban
készült Édes Anna című
filmjében volt.
Rendezőként 1963-ban mutatkozott be a
Nyáron egyszerű című lírai
alkotással, amely az akkori fiatalok
életével,
gondolkodásmódjával,
magatartásformáival foglalkozott.
Hasonló témájú volt a Szerelmes
biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967),
mintegy előkészítve a komorabb
hangvételű, a fiatalok
öngyilkossági hajlamának
mozgatórugóit kutató
Fejlövést, amely aztán meghozta
számára az igazi kiugrást.
Igazi hangjára, a szatírára a
hatvanas évek végén
készült munkáiban talált
rá. Az 1969-es A tanú, amely a
koncepciós perek dermesztő
világát ábrázolta tragikomikus
felfogásban, tíz évig porosodott
dobozában. A sokáig csak zárt
vetítéseken bemutatott alkotás
végül óriási sikert aratott
és a mai napig kultuszfilmnek számít;
Bacsó Péter számára a
"feloldozást" A tanú 1981-es cannes-i sikere
jelentette. A szatíra folytatását
Pelikán gátőr
rendszerváltás utáni kalandjaival
Megint tanú címmel 1994-ben forgatta le.
A hetvenes években érdeklődése
aktuálpolitikai kérdések felé
fordult: Kitörés (1970), Jelenidő (1971),
Harmadik nekifutás (1973). A szatirikus
hangvétel folytatódik az Ereszd el a
szakállamat (1975), a Ki beszél itt
szerelemről (1979) című
alkotásaiban. Az ötvenes évek
személyi kultuszának szatirikus
megjelenítése a Te rongyos élet
(1983), a Titánia, Titánia (1988), a
Sztálin menyasszonya (1990). Az egyén
és a történelem viszonyával
foglalkozott a Hány az óra, vekker úr?
(1985) című filmben. A kilencvenes évek
Magyarországának kaotikus
állapotairól szól a Balekok és
banditák, Karády Katalin
életének állít emléket a
Hamvadó cigarettavég (2001). A De kik azok a
Lumnitzer nővérek? című
vígjátékát, amelynek
főszereplője két étteremkritikus, a
2006-os filmszemlén mutatták be.
Az idei filmszemle játékfilmjei
között versenyzett Majdnem szűz
című munkája, amelyet
forgatókönyvíróként is
jegyzett, és amelyet nem sokkal 80.
születésnapja után mutattak be. Az
intézeti lány
prostitúcióból való
kitöréséről szóló
film főszerepéért Ubrankovics
Júlia megkapta a filmszemle legjobb
színésznőnek járó
díját.
Bacsó Péter filmjeit a magyar
elismerések mellett több külföldi
fesztiválon is jutalmazták: 1968-ban a
Nyár a hegyen elnyerte a San Sebastian-i
filmfesztivál Ezüst Kagyló
díját, a Forró vizet a kopaszra - az
akkor még kevéssé ismert Steven
Spielberg Párbaj című thrillerét
maga mögé utasítva - 1972-ben a
Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál
Nagydíját kapta.
Bacsó a hatvanas évek
végétől a Dialóg
Stúdió helyettes vezetője, majd 1982-es
nyugdíjba vonulásáig vezetője
volt, s több mint ötven éve oktatott.
Tevékenységét 1972-ben érdemes
művész, 1983-ban kiváló
művész címmel, 1985-ben
Kossuth-díjjal jutalmazták, 1998 óta
volt birtokosa a Magyar Köztársaság
középkeresztjének, 2004-ben a Magyar
Mozgókép Mestere lett, 2006-ban a Budapest
Díszpolgára elismerésben
részesült, 2008-ban megkapta a Pro Renovanda
Cultura Hungariae Alapítvány
fődíját és a
Hazám-díjat.
Félévszázados
munkásságáról 2007
novemberében jelent meg a Bacsó
Filmkönyv című kötet.