Hostát 1979-1984 című kiállítás

Kolozsváron a sajátos kultúrával, életmóddal, szokásrendszerrel rendelkező hóstátiak fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében. A hagyományos mezőgazdász életforma átalakulása a múlt század hetvenes éveiben kezdődött.

A városrendezés címen a hatalom új lakónegyedek építését rendelte el. Felszámolták ezt a homogén magyar közösséget, az emberek elvesztették a házukat, földjüket. A hóstátiak jórésze a Mărăști- téri tömbházak[CF1] ba kényszerült lakni. Ezáltal megsemmisítette a hatalom a mikroközösségeket. Számos egyéni tragédiát okozott.

Feleki Károly neves fotóművésznek az érdeme, hogy fényképezőgépével megörökítette a földészek életmódját, életformáját, fotós nyelven mutatta be a közösség megsemmisítését. Nagy érdeklődést váltott ki a Minerva Művelődési Egyesület rendezvénytermében nyílt „Hóstát 1979-1984” című kiállítása.

Egy eltűnő világ megörökítése

Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Egyesület elnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte a fotók dokumentum- értékét. „Feleki Károly Hóstát 1979-1984 című, ma megnyíló kiállításának négy évtizeddel ezelőtt készült fotóit az a látogató, aki ismerte a hóstáti földész-családok egykori világát, kultúráját és életét, könnyű szívvel nem képes végig nézni.  Ezt a kultúrát ugyanis, ezeket a specifikus kolozsvári mikroközösségeket, amelyek városunknak párját ritkító színfoltokat kölcsönöztek, a szocializmus térfoglalásban érdekelt erőinek buldózerei éppen a kiállítás címében szereplő években semmisítették meg végérvényesen. Ebből adódik az a cseppet sem felvidító tény is, hogy a Feleki Károly által éppen a hóstáti közösségek kisemmizésének és földönfutóvá tételének pillanataiban készített felvételeit az eltelt évtizedek mára dokumentumértékűvé nemesítették. Amikor Feleki Károly hozzálátott a takaros hóstáti porták és emberek megörökítéséhez, Pillich László, Salamon Anikó és Vetési László már eldöntötték, hogy a szociográfia eszközeivel próbálják a menthetetlenül eltüntetendő világot megörökíteni. Négyüknek és néhány élelmes és náluknál nem kevésbé bátor szerkesztőnek sikerült a cenzúra éberségét is kijátszaniuk, és az anyag egy részét nyomtatásban is közölniük. Jó adag körültekintő tényfeltáró munka, sok-sok empátia dús beszélgetés és nem kevés együttérzés rejtőzik e hatalmas munka mögött.”

„Földész- világ, lesz maradás?

-visszhangzott a kérdés már akkoriban ezekről a felvételekről. Sajnos, nem volt maradás, mindent maga alá temetett a buldózer: a kényelmes családi házakat, a takaros portákat, a gazdaságokat és a csodálatos kerteket…” - mondta Tibori Szabó Zoltán.

Fehér-fekete képekben örökítette meg a Hóstát világát

A rendkívül tehetséges fotóművész kiváló érzékkel megtalálta azokat a perspektívákat, amellyel a közösség ízlésvilágát meg tudta ragadni. Fekete-fehér képekben örökítette meg a Hóstát világát, érzékeny világlátással tükrözve a tragikus helyzetet. A kiállításon látható 70 fotó a letűnőben, a letűnt világot jelenítette meg vizuális formában.

Feleki Károly fotóművész a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem professzora, a Fotó-, Videó-, és Számítógépes Képfeldolgozás tanszék vezetője. A kiállítás megnyitóján elmondta, hogy Pillich Lászlóval, Salamon Anikóval, Vetési Lászlóval együtt gyűjtötték az anyagot. Itt érzékelhető a politika harca a helyi emberekkel szemben. Próbálta visszaadni képi nyelven a szomorú valóságot, a tragédiát.  Öt éven keresztül fényképezte a hóstáti világot. Pauszpapíron térképet készítettek. A városházától megszerezték az információt, megtudták, hol fognak bontani. A kiállítás fotóanyagának válogatásában, a képek felnagyításához támogatást kapott Székely Sebestyén Györgytől.

A tárlat megnyitóján fellépett a Kolozsvári Református Földészek Bethlen Gábor Dalköre.

A Hóstát 1979-1984 című kiállítás a fiatalok számára is gazdag élményanyagot nyújt, amikor vizuális formában betekintést ad a hóstáti közösség világába. Tudatosítja, hogy érdemes megismerni a múltban történő területrendezés áldozatainak történetét, a 10-15 évig tartó Hostát rombolását, a közösség tragédiáját.

Csomafáy Ferenc