Hangtérképen hallgathatóak a múlt században gyűjtött magyar népdalok

Világszinten egyedülálló hangarchívumot tett mindenki számára elérhetővé nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia: a keresőmezővel ellátott népzenetérképpel akár száz évvel ezelőttre is visszautazhatunk az időben erdélyi, partiumi és egyéb, Kárpát-medencei magyar népzenét hallgatni.

"Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. A gyűjtemény gondozását és gyarapítását 1953-tól az MTA Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel. Az 1960-as évek óta az archívum a magyar népzene és néptánc központi gyűjteményévé nőtte ki magát, és európai összehasonlításban is kimagasló jelentőségre tett szert. Mint tudományos gyűjtemény, elsődlegesen a tudományos kutatást és közreadást szolgálja. E célok megvalósításához kötelességének tekinti az itt őrzött felvételek és dokumentációk gondozását és átörökítését az utókorra.

Az archívum mintegy 20.000 órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14.500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5.500 órányit felvétel más gyűjteményekből került át vagy más gyűjtemény felvételeinek nálunk őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger gyűjteménye, amelyek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető itt. A magyar népzene és néptánc dokumentumai mellett számos felvétel található szerte a világból, a legjelentősebb ilyen gyűjteményi egységek más európai országokból, Ázsiából, Óceániából, Afrikából és Dél-Amerikából származnak.

Jelen digitális közreadás a gyűjtemény két – mennyiségben és értékes korai felvételek tekintetében is – jelentős egységét tartalmazza, amelyeket kiválasztása eltérő szempontok szerint történt. A Kodály-rend közel 30.000 adata a rend eredeti lejegyzéseivel kiegészítve jelenik meg. A lejegyzéseket a fizikai tárolás rendszerében adjuk közre, virtuális dossziékba rendezve, a kották mellett az egységeket elválasztó borítókkal együtt. A másik egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak meghatározó hangrögzítési és archiválási technológiája alapján határozható meg. Ezekben az években mágneses elven működő hangrögzítés folyt (eleinte Webster-magnókkal drótokra, később, egy technológiai váltás után magnetofon szalagokra), majd a felvételeket egyedi hanglemezekre vágták kutatói használatra (ezek az úgynevezett AP lemezek). E két egység összesen 200.000 adatsort és több mint 10.000 órányi hangfelvételt tartalmaz" - ismertetik az adatbázist a Zenetudományi Intézet Hangarchívumának honlapján.

Az adatbázis ide kattintva , a térkép pedig itt érhető el. Kellemes böngészést!

(Forrás: Hungaricana)