Látvány és érzelem

Soó Zöld Margit a kolozsvári „grafikai iskola” markáns egyénisége. Alkotásai grafikái, festményei, akvarelljei ismertek a művészetet kedvelők köreiben.  A Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megrendezett legújabb kiállítása nagy érdeklődést váltott ki. Jelezvén, a művész mondanivalója lebilincselő erővel szól mindennapjaink emberéhez.

Lucian Nastasă Kovács, a Szépművészeti Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy megnyithatja a kiállítást, amelyet két éve terveztek. Florin Gherasim muzeológus Soó Zöld Margit életpályáját mutatta be, kiemelve, a neves művész nemzedékhez tartozik. Alkotásaiban a kor vibrációi jutnak kifejezésre. Soó Zöld Margit a „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végzett. A hatvanas és hetvenes években a grafikai alkotásai által vált ismertté. 1957 és 1989 közötti időszakban a Napsugár gyermeklap belső munkatársa, grafikai szerkesztője, a lap illusztrátora volt. Munkatársai között megtalálható volt Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. Ifjúsági regényeket, mesés könyveket, verses köteteket illusztrált. Illusztrálta Palocsay Zsigmond Nádiringó- Kákaláz című könyvét is. A gyermekek ízlésvilágát magasfokon pallérozta.  A grafika könnyebben megkaphatta az utat olvasóihoz, mint a festészet. Nagyobb alkotási szabadságot jelentett. Lehetőségeket nyújtott a technikai újításokra is. Csulak Péter konzul szerint a képzőművészeknek módjuk van, a művészi eszközeiket felhasználva, véleményüket kifejezzék. Az alkotásokban lázadás is érződik, amely sajátos humorral keveredik. A Napsugár 20-30 ezer gyermeknek a kezébe került. Ezek a gyerekek azon a vizuális kultúrán nevelkedtek, amit a Napsugár képi világa sugárzott, juttatott el hozzájuk. Befolyásolta azok ízlésvilágukat. Portik Blénessy Ágota elmondta, Soó Zöld Margitnak 22 évvel ezelőtt, 1994-ben volt egyéni kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Bár a „Ion Andreescu ”Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végzett, áttért a grafikára. A grafikai alkotásaival vált nevessé, amelyeket merész képzettásítások, szimbólumok jellemeznek. A 60-as évek monotípiái a korszak modern törekvésééhez köthetők, a természet szeretetét fejezik ki.  Figyelemre méltó üzeneteket tartalmaznak, erős kifejező erővel rendelkeznek. Munkásságára nagy hatással volt a Duna Delta, a maga ősi világával. Akvarelljei a természethez való közelséget érzékeltetik. Témái az egyetemes emberi sors, a magány, a szabadság, az elszigeteltség művészi megjelenítése. A mostani kiállítás válogatásában Unipán Helga pályatárs segített, mint „tiszta szem”. Közösen egyeztették a kiállítási anyagát, mi legyen, arányosan érzékeltetve a művészi sokszínűség árnyalatait. Klasszikus értelemben nem retrospektív kiállítás, hanem a művészi pályatársának, a kiállítás kurátorának, Unipán Helgának szubjektív válogatása. A kiállítás támogatója a Quadro Galéria.

Végezetül említeném saját hajdani tapasztalataimat, amikor közlés szempontjából repróztam a művész munkáit. Jellemző a most kiállított képeire, hogy hiányzik a figurális ábrázolás. Érződik az alkotó munkához való viszonyulása. Rendkívül kedves, de meditáló típus volt. Ismerte az akkori nyomdatechnikai lehetőségeket, és ennek tudatában válogattuk azokat a lapokat, melyeket lefényképezve, a nyomdába kerültek, ahol kimaratták a kliséket. Az analóg képek így kerültek a lapba. Ez a világ már a legendák korába tartozik, de tulajdonképpen megteremtettük az akkori sajtó illusztrációit.

Soó Zöld Margit köszönetét fejezte ki a kiállítás megnyitó résztvevőinek. „Érzem a felém áradó szeretet, ezért már megérte eljönni.”

Csomafáy Ferenc