szavazásértékelés

2021.02.18. 10:55

Olvasóink többsége utoljára gyerekként öltözött be farsangkor

Legutóbbi szavazásunkkor arra voltunk kíváncsiak, olvasóink mikor öltöztek be utoljára farsangkor?

Parádsasvár, 2019. február 23. Jelmezbe öltözött résztvevők a parádsasvári „borotválós” farsangi felvonuláson 2019. február 23-án. A farsangon a helyi szokás szerint az asszonyok többsége férfinak öltözik és fából készült borotvákkal adományért, jelképesen megborotválják a férfiakat. MTI/Komka Péter

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang csúcspontja a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”, amely a nagy mulatságok ideje, ám valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a karnevált (mint a riói és a velencei), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet záró időszakban régen sokfelé rendeztek bálokat, táncmulatságokat a falvakban, illetve a nagypolgárság és az arisztokrácia a városokban. A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók voltak az asszonyok, sőt a gyermekek báljai is. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság körében komoly hagyományai voltak. Az eladó lányokat, illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lakodalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen.

A koronavírus-járvány és az amiatt elrendelt veszélyhelyzet idén nem tette lehetővé a farsangi mulatságok, bálok és a busójárás megtartását sem. Voltak települések, ahol a városvezetők arra biztatták a lakosokat, hogy sétáljanak vagy dolgozzanak jelmezben, díszítsék fel otthonaikat sőt, volt, ahol a legvidámabb munkahelyet díjazta is a városvezetés. Biztosan többen is voltak, akik így tettek, hiszen a válaszadók öt százaléka az általunk feltett kérdésre azt válaszolta, hogy szerinte jó mulatság, beöltözik, amikor csak lehet.

Olvasóink harminc százaléka úgy érzi, az egy éve tartó maszkviselés is éppen elég, ezért más jelmezt már nem vesz fel.

Az óvodákban és általános iskolákban jelenléti oktatás folyik, ezért ezekben az intézményekben megtarthatták a farsangot, amelyet a gyerekek általában már hetekkel korábban nagy izgalommal várnak, a szülők pedig kézügyességüknek megfelelően igyekeznek beszerezni vagy elkészíteni az áhított jelmezt. A szavazók nagy többsége, 46 százaléka is akkor öltött utoljára valamilyen maskarát, amikor még gyerek volt.

A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk, a szavazók 19 százaléka inkább ezzel a finomsággal, mint beöltözéssel ünnepli a farsangot.

[eweb-voting id="3486601"]

Borítókép: Jelmezbe öltözött résztvevők a parádsasvári „borotválós” farsangi felvonuláson 2019. február 23-án. A farsangon a helyi szokás szerint az asszonyok többsége férfinak öltözik és fából készült borotvákkal adományért, jelképesen megborotválják a férfiakat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!