Lehet, hogy rábukkantak a középkori Várad központjára

Pap István, Pikó Stefánia

Jelenlegi történelmi ismereteink szerint, hivatkozva Balogh Jolán és Jakó Zsigmond munkásságára, a váradi vár nyugati részén volt a középkori Péntekhely település. Ez a korabeli Várad közepe volt, mely a vár megépítése után jött létre. Péntekhely a vár nyugati falától a Nagyvásártér, a mostani December 1. park nyugati oldaláig húzódott, onnan kezdődött Szombathely, ami már külvárosnak számított. Tavaly év vége óta a vár nyugati fala mellett, az ortodox katedrális körül ásások zajlanak, ugyanis itt mélygarázst építtet a nagyváradi önkormányzat. Tudvalevő, hogy mind az ortodox katedrális, mind pedig az annak két oldalán lévő nagy tömbházak a középkori városra épültek rá, és mivel ezeknek az épületeknek az alapjait nagyon mélyre ásták, ezért a középkori Várad ottani régészeti leletei örökre elvesztek. Így a jelenlegi munkálatok helyszíne maradt talán az egyetlen, ahol a középkori Várad még kutatható régészeti szempontból. Tehát meghatározó jelentőségű az, hogy megtörténjen a hely régészeti feltárása, hiszen ha ezt a területet is beépítik alapos és szakszerű feltárás nélkül, akkor könnyen meglehet, hogy a középkori Váradot soha többé nem lehet majd kutatni, azaz felbecsülhetetlen kulturális és történelmi érték vész el.

Egyelőre felügyelet

Megszólaltattuk Sorin Bulzant, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság régész szakértőjét is, ő látja el a szóban forgó munkálatok régészeti felügyeletét. Kifejtette, hogy beruházásról lévén szó, kétféle archeológiai feltárás lehetséges: az egyik a régészeti felügyelet, amelyben a szakember csak figyeli és dokumentálja a munkálatokat, a másik mód pedig a megelőző konzerválás, amikor a régészek aktívan részt vesznek a helyszín feltárásában és a megtalált leletek megóvásában. Jelenleg régészeti felügyelet mellett zajlanak a munkálatok, és az ásások során mindeddig 19. századi épületmaradványokat és a múlt század hetvenes éveiből visszamaradt beton alapzatokat ástak ki. Valamivel több mint egy héttel ezelőtt azonban, mondta Bulzan, előbukkantak bizonyos épületmaradványok, amelyekről még nem lehet tudni pontosan, hogy mik is valójában. A szakember kijelentette: „Ha bebizonyosodik, hogy értékes leletekről van szó, akkor áttérünk a megelőző konzerválásra”. Ennek az eljárásnak a során megállapítják a feltárt maradványok pontos térbeli elhelyezkedését, valamint megállapítják azt is, hogy konkrétan milyen leletekről van szó.

Bulzan kiemelte, hogy a munkaterület Péntekhely néven benne van az Országos Archeológiai Jegyzékben (RAN), és az eddig előbukkant gótikus épületmaradványok azt sejtetik, hogy akár maga Péntekhely egy darabkája bukkant elő a három, három és fél méter mély ásatások során. De mivel a kutatások kezdeti fázisban vannak, ezért ebben a vonatkozásban még semmi biztos nem állítható, tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy mi fog történni, ha valóban értékes lelet bukkan napvilágra, Bulzan elmondta, hogy a továbbiakról az Övezeti Műemlékvédelmi Bizottság, illetve az Országos Régészeti Bizottság fog dönteni, mely utóbbihoz elküldik a régészeti felügyeleti szakjelentést. Szintén kérdésünkre válaszolva Bulzan közölte, hogy az ilyen jellegű régészeti leleteket, tehát városrészeket, templomokat, temetőket általában in situ, azaz a helyszínen kell megőrizni, arra a kérdésre viszont nem válaszolt, hogy ha egy ilyen jellegű lelet tárul fel, ez felveti-e a mélygarázs műszaki terveinek a módosítását. „A következő napokban eldől, hogy mi legyen a következő lépés. Valószínűleg megelőző konzerválásra lesz szükség. Mindenképpen tovább kell folytatni a feltárást, ez elég egyértelmű” – fogalmazott a szakember. Emlékeztetett arra, hogy a városvezetés közúti aluljárót akar építtetni az ortodox katedrális előtt, márpedig könnyen meglehet, hogy ott is az egykori Péntekhely nyomára fognak bukkanni. Végezetül biztosított afelől, hogy sem most, sem a további infrastrukturális beruházások során, „régészeti leletek semmi esetre sem fognak tönkre menni”.

Elköltöznek

Călin Roman, a kivitelező Erbasu cég képviselője lapunknak elmondta, hogy a régész szakemberek dolga megállapítani a munkálatok helyszínén talált leletek értékét. „Mi annyit teszünk, hogy leállítjuk a munkát abban az övezetben és várjuk azt, hogy a szakbizottságok megállapítsák, hogyan folytatódjanak a munkálatok abban a zónában. Mi addig is ásunk máshol, és ha máshol is találunk valamit, akkor ott is leállunk, mert az egy olyan hely, ahol felbukkanhatnak további leletek is” – fogalmazott. /3.

Nem nyilatkozhat bárki

Több régészt is megkerestünk a múlt hét folyamán a nagyváradi vár melletti mélygarázs építésének a munkálataival kapcsolatban, a Nagyváradi Városi Múzeum és a Körösvidéki Múzeum részéről is. Arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy mi történik abban az esetben, ha régészeti leleteket fedeznek fel a munkálatok során, van-e erre az eshetőségre protokoll, és mi a garancia arra, hogy a dolgozók szólnak, és nem okoznak károkat, még mielőtt biztos kezekbe kerülnének ezek. A városi múzeum egyik régésze arra kért minket, hogy először az igazgatótól, Angela Lupşeától kérjünk engedélyt, hogy beszélhessünk a témáról az illetővel. Kérésünket az igazgató élből elutasította, és a Körösvidéki Múzeum egyik archeológusához irányított minket. Utóbbi azonban azt közölte, hogy nincs felhatalmazása, tehát nem mondhat semmit lapunknak. Hozzátette: őket is meglepte, de már a munkálatok megkezdésekor leszögezték azt a feltételt, hogy egyedül csak a váradi önkormányzat nyilatkozhat a témában. Az önkormányzathoz hétfő délben juttattuk el kérdéseinket, melyekre legkésőbb csütörtökön, vagyis ma ígértek választ.

Titkolózás?

Talán múlt heti kérdezősködésünkkel hozható összefüggésbe a Bihoreanul hetilap online változatában tegnap meglebegtetett híresztelés, miszerint Angela Lupşea, a Nagyváradi Múzeum igazgatója titoktartási nyilatkozatot akarna aláíratni a munkatársakkal arról, hogy a régészeti munkálatokról nem szabad nyilatkozniuk a sajtónak. A mi információink szerint ilyen aláírásra – egyelőre legalábbis – nem került sor. A maga során Angela Lupşea lapunknak válaszolva hamisnak és tendenciózusnak minősítette a híresztelést, leszögezve, hogy ezzel kapcsolatban a mélygarázs-építést megrendelő polgármesteri hivatal, a munkálat régészeti felügyeletét ellátó megyei kulturális igazgatóság és a Körösvidéki Múzeum nyilatkozhat.

Fotók: Alexandru Nițescu