Zűrök a hazai törvénykezéssel

Zűrök a hazai törvénykezéssel
Pénteken az RMDSZ-nél sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália szenátor. Két téma volt: egy törvényjavaslat, melynek társkezdeményezője volt és egy törvénykezésre vonatkozó állásfoglalás.

Legutóbbi sajtótájékoztatóján Biró Rozália RMDSZ-es szenátor arról számolt be: a felsőház plénuma megszavazta azt a törvénymódosítási kezdeményezést, melyet ő javasolt a PSD-s Claudiu Boghicevici-el közösen, és arra vonatkozik, úgy változzon a munka törvénykönyve, hogy június 1-je, vagyis a nemzetközi gyermeknap legyen munkaszüneti nap. Meglátásában ezt több minden is indokolja, például a Gallup Intézetnek egy 2010-es kimutatása. Ennek alapján a hazai gyermekek fele naponta csupán egy órát végez valamilyen közös foglalkozást a szüleivel; Európa fejlett országaiban a szülők ajándékokkal próbálják kárpótolni a közös programok hiányát; a szülők 40 százaléka szerint könnyebb egy munkatalálkozót megszervezniük, mint hogy együtt legyenek a gyermekeikkel; az EU-ban a szülők 23%-a többet kommunikál a gyermekeivel telefonon és interneten keresztül, mint személyesen; világszinten pedig a szülők 63%-a szerint többet érne egy béremelésnél az, ha több időt tölthetnének az utódaikkal.

A szenátor cáfolta azokat a véleményeket, miszerint Romániában így is már elég sok a szabadnap. Arra hívta fel a figyelmet: míg nálunk hetente átlagosan 41 órát dolgoznak a munkavállalók, Angliában 40,9, Németországban 40,3, Lengyelországban 40,2 órát. Ugyanakkor itt a legnagyobb a kollektív munkaszerződésekben rögzített heti munkaórák száma (40), és a szabad alkalmak száma uniós viszonylatban az egyik legkevesebb. Emellett Romániában évente körülbelül 280 órával többet dolgoznak a munkavállalók, mint például Franciaországban, Dániában, Olaszországban vagy Németországban. Az előterjesztés átkerült a képviselőházba, s amennyiben a választásokig elfogadják, már 2017-től életbe léphet.

Álláspont

Egy másik témára áttérve, Biró Rozália arról beszélt: a törvénykezéssel foglakozó intézmények és különféle szaktestületek egy memorandumot bocsátottak ki az igazságügy helyzetéről, mely 21 pontban foglalja össze a romániai törvénykezési folyamat rendellenességeit. Abból kiindulva, hogy a 2009-ben kidolgozott hasonló raport nem talált megoldásra; egy év alatt a törvénykezésben a lakosság bizalma 13 százalékkal csökkent; a törvénykezés perspektivikusan csak a korrupció elleni harcra korlátozódik; a gyakorlatban nem teljesül az az elvárás, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) legyen a törvénykezési függetlenség őre; a törvénykezésben dolgozók bére alacsony és nem megfelelő az infrastruktúra; az ártatlanság vélelme a saját magunk védelmére vonatkozó lehetőséget illetően a minimálisra szorítkozik, az aláírók többek közt azt javasolják: a törvénykezés lényegi figyelme az állampolgári jogok védelmére, promoválására és biztosítására vonatkozzon; a bírák előtt az állampolgárok legyenek úgymond egyenlőek az állammal; érvényesüljön a törvénykezés függetlenségének tiszteletben tartása és az állami hatalmak szétválasztásának irányelve; a CSM tagjai legyenek visszahívhatóak; az intézmények közti együttműködés legyen átlátható és megfelelő módon legyenek szabályozva stb. Ugyanakkor a dokumentum kibocsátói fenntartják a jogukat arra, hogy bármely eszközt bevethessenek a felsoroltak gyakorlatba ültetése érdekében. A memorandumot a jövő héten az emberi jogi szakbizottság elemzi, de ennek kötelező érvényű következményei nincsenek.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter