Zsidó kulturális napok és zsinagógamegnyitás

Szeptemeber 8-10 között jeles személyiségek részvételével rendezik meg Nagyváradon a Zsidó Kulturális Napokat, erről tartottak sajtótájékoztatót
Szeptemeber 8-10 között jeles személyiségek részvételével rendezik meg Nagyváradon a Zsidó Kulturális Napokat, erről tartottak sajtótájékoztatót
Szeptemeber 8-10 között jeles személyiségek részvételével rendezik meg Nagyváradon a Zsidó Kulturális Napokat. Az események túlnyomórészt a nagyváradi neológ zsinagógában fognak zajlani. A Zsidó Kulturális Napok pénteken délután két órakor kezdődik.


Az eseményt beharangozó tegnapi sajtótájáékoztaón Mihai Jurca, a nagyváradi önkormányzat turisztikai egyesületének a vezetője elmondta, hogy Nagyvárad egy multikulturális város, és a Nagyváradon együtt élő közösségek értékeit meg kell mutatni. Ennek a célkitűzésnek a jegyében szervezi meg az önkormányzat turisztikai egyesülete a különböző váradi közösségek kultúráját bemutató rendezvényeit. A múlt héten a szlovák közösség, ezen a hétvégén a zsidó közösség, a jövő héten pedig a magyar közösség kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Mihai Jurca tudatta, hogy a szeptember 8-10 között megrendezésre kerülő Zsidó Kulturális Napok fő helyszíne a Cion neológ zsinagóga lesz. Angela Lupsea, az esemény szervezésében részt vevő Városi és vármúzeum vezetője elmondta, hogy a neológ zsinagóga a vároháza tornya után a második leglátogatottabb turisztikai látványosság a városban, ezért is lesz nagyon alkalmas helyszín e rendezvény lebonyolítására.

A program

A Zsidó Kulturális Napok pénteken délután két órakor kezdődik, majd fél órával később hagyományos zsidó ételek kiállítása következik. Fél hattól a budapesti Shabbatsong klezmeregyüttes muzsikál a Cion zsinagógában. Szombaton déli tizenkettőkor folytatódik a zsidó gasztronómiai kiállítás, tizenhét órától a váradi zsidóság történetéről tart előadást Livia Cheres, hat órától a zsinagóga hátsó kertjében hagyományos zsidó ételek kóstolója lesz, majd este kilenc órától a budapesti Stel Klezmer együttes lép fel. A felsorolt események mindegyike a Cion zsinagógában zajlik majd, de szombaton este fél tíztól a Zárda (Mihai Viteazul) utcai ortodox zsinagógában fogják megtartani számos Izraelből érkező neves személyiség jelenlétében a szombat kimenetelét, ezen az alkalmon láthatja először a váradi közönség a csaknem teljesen felújított ortodox zsinagógát. A vasárnapi programok szintén a Kossuth (Independentei) utcai neológ zsinagógában zajlanak majd. Déli tizenkét órától nyílik a gasztronómiai kiállítás, délután öt órától Seidler András tart előadást a nagyváradi zsidóság történetéről, este hat órától ételkóstolás következik, hét órától a nagyváradi klezmer együttes muzsikál, nyolc órától pedig filmvetítések lesznek. Minden programra a belépés ingyenes, csak az ételkóstolásért kell majd fizetni.

Igaz emberek kerestetnek

A tegnapi beharangozó sajtótájékoztatón beszélt Koppelmann Félix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke is, kiemelve azt, hogy az egykor 33 ezres váradi zsidó közösség mára mindössze hétszáz fős lett, mely közösség mindig lojális polgára volt annak a városnak és annak az országnak, amelyben él. Kifejtette, hogy egyes ritka kivételektől eltekintve a a nagyváradi vallási, etnikai közösségek testvéri megértésben élnek és tevékenykednek közösen. Elárulta, hogy vasárnap és hétfőn Máramarosszigeten emlékeznek meg az egy évvel ezelőtt elhunyt Elie Wieselre, ennek mintegy előrendezvénye a nagyváradi eseménysorozat. Felix Koppelmann elmondta azt is, hogy a zsidó szervezetek még keresik azokat, akik életüket is kockáztatva zsidókat mentettek a második világháború idején. Ezeket a zsidómentőket morálisan szeretnék kompenzálni hősi cselekedetükért. A hitközségi vezető kiemelte a szombat este fél tízkor az ortodox zsinagógában megtartandó szombat kimenetelét, amelynek mintegy nyolcvan meghívottja lesz, főként Izraelből és az Egyesült Államokból, köztük Menachem Hacohen főrabbi, egykori izraeli parlamenti képviselő, aki 1997-2011 között a romániai zsidó hitközségek főrabbija volt, mint Félix Koppelmann elmondta, ő volt az, aki az 1967-es háborúban kapitányként csapatával elsőként foglalta vissza Jeruzsálemben a siratófalat és tűzte ki rá Izrael zászlaját.

Ortodox zsinagóga

A hitközség vezetője az újságírók többszöri érdeklődésére sem akarta elárulni, hogy mennyibe került az ortodox zsinagóga felújítása, mint mondta azért, mert tudomására jutott az, hogy egy helyi tanácsos értetlenkedett amiatt, hogy miért kell erre a célra pénzt adni. Mint kifejtette, nem szeretné, ha mások is értetlenkednének, ha olvasnák azt, hogy mennyibe került a felújítás, mondván, hogy minek adnak annyi pénzt a zsiagóga felújítására, mikor nem imádkozik mát ott senki. Végezetül annyit elárult, hogy a felújítás több mint 500 ezer euróba került, de azt nem mondta el, hogy mennyivel többe. Azt azonban elárulta, hogy a felújítást mintegy ötven intézmény – főként a román kormány – és több mint kétezer magánszemély támogatta anyagilag. Noha Félix Koppelmann dícsérte Románia jogrendjét, és az itt uralkodó etnikumközi állapotokat, de később elmesélte, hogy miért nem lépett be a politkába 1990-ben. Mint mondta, a rabbijával tanácskozott erről, aki azt javasolta neki, hogy ha zsidóként politizálni akar, akkor menjen Izraelbe. Koppelman Félix egyetértett ezzel a véleménnyel, hiszen mint mondta: „ha románként hibázik valaki, azt fogják mondani, nem baj, hiszen a mieink közül való, de ha zsidóként hozol rossz döntést, azt fogják mondani, hogy íme, mennyit kell szenvednünk miatta. Hát nem így van?” – kérdezte Koppelman Félix. „De igen” – helyeselt a sajtótájékoztatón az egyik újságíró.

Pap István