Zenei élmény a filharmóniában

Marian Ioan Olaru fuvolaművész, illetve Cristina Anghelescu hegedűművész fogadja a közönség elismerését. Fotók: Dr. Ovidiu Bălăneanu
Marian Ioan Olaru fuvolaművész, illetve Cristina Anghelescu hegedűművész fogadja a közönség elismerését. Fotók: Dr. Ovidiu Bălăneanu
A nagyváradi Állami Filharmónia csütörtöki hangversenyén egy fuvola- és egy hegedűművész nagyszerű játékát tapsolhattuk meg. A karmester Hollandiából érkezett.

Elsőként a Francois Borne (1840–1920) francia zeneszerző, fuvolista által Georges Bizet Carmen című operájának legnépszerűbb dallamaiból 1900-ban komponált Carmen Fantázia csendült fel a filharmónia Enescu-Bartók termében. Borne fuvolára és zongorára írta fantáziáját, Raymond Meylan zeneszerző pedig 1990-ben zenekarra hangszerelte. Marian Ioan Olaru fuvolaművésznek, az est egyik meghívott vendégének virtuóz előadásában hallhattuk a sokunk számára ismert dallamokat. A szólista sikerét a filharmónia zenekara és az est meghívott karmesterének, Josef Suilennek a temperamentumos dirigálása is alátámasztotta. A közönség elismerő tapsa is ezt bizonyította.
A továbbiakban Románia egyik neves hegedűművésze, a rendkívül nagy tudású bukaresti Cristina Anghelescu tolmácsolta, kivételesen szép előadásban, a német zeneszerző-karmester, Max Bruch (1838–1920) 1866-ban komponált és még abban az évben bemutatott 1., g-moll hegedűversenyét (op. 26). A zeneművet később Joachim József hegedűművész segítségével a szerző átdolgozta, s 1868-ban újra bemutatták. Max Bruch kilencéves korában írta meg első szerzeményét, egy dalt édesanyja születésnapjára, ez volt számára a kezdet a zene világában, s további előmenetelében a szülői támogatást is megkapta. Csütörtök este csodálatos zenei élményt nyújtott a nagyváradi filharmónia közönsége számára a többszörösen kitüntetett Cristina Anghelescu játéka. Előadását, melyet őszinte élvezettel tett megnyerővé, nagy siker koronázta.

Tavaszi szimfónia

A hangverseny második felében Robert Schumann (1810–1856) német zeneszerző I., B-dúr, Tavaszi szimfóniája (op. 38) hangzott el a nagyváradi szimfonikusok tolmácsolásában. E művet 1841 márciusában mutatták be Lipcsében, Mendelssohn vezényletével. A szimfóniát maga a zeneszerző nevezte el Tavaszinak, s e főcím mellett – mely mindenképpen találónak bizonyult – külön címet adott mind a négy tételnek. Az elsőt Az ébredő tavasznak keresztelte, a lassú tétel az Éjszaka, a scherzo a Vidám játékok címet kapta, a zárótétel pedig a Virágzó tavasz (Világhírű zeneszerzők: Robert Schumann).
A Schumann-szimfónia csütörtök esti előadása révén egy újabb zenei élménnyel lettünk gazdagabbak. A váradi szimfonikusok, a temperamentumos holland karmester, Josef Suilen dirigálásával, kitűnően játszottak. A hallgatóság hosszan tartó tapssal fejezte ki elismerését.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter