Zarándokút a nagy nyelvújító emlékére

Zarándokút a nagy nyelvújító emlékére

Nagyvárad – Kazinczy Ferenc előtti
tisztelgés jegyében, a Magyar Nyelv
Évének és a Költészet
Napjának méltóságteljes
ünneplésére szervezett
zarándoklatot a partiumi és
anyaországi értelmiség és
politikum.

A határmenti együttműködés egy
újabb ragyogó
példájaként került
nagycsütörtökön megszervezésre
első, de nem utolsó alkalommal a Kazinczy
Ferenc zarándoklat, melynek
keretében a nyelvújító
érmelléki bölcsőjétől
indulva a széphalmi sírjáig vezetett
az út. Az érmelléki
szülőfalújának
térségét egyedül Kovács
Zoltán, Érmihályfalva
polgármestere képviselte, őt
kiegészítve a nagyváradi
küldöttség első
állomása Debrecenbe esett. A
nagyváradi zarándokok csoportját
Tőkés László püspök,
Európai Parlamenti képviselő, a
zarándoklat fővédnöke,
Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar
Művelődési Céh igazgatója,
Pintér László a Pro Universitate
Partium Alapítvány elnöke, Tolnay
István a KREK tanügyi tanácsosa, Nagy
Attila, az Európai Parlamenti Iroda partiumi
főmunkatársa, valamint Meleg Vilmos
színművész,
társulatigazgató alkotta, akiket a
Megyeházban Szólláth Tibor
önkormányzati alelnök, valamint Jantyik
Zsolt, a kulturális bizottság elnöke
fogadott.

Határok felett


A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés
alelnöke rövid
köszöntőjében kiemelte, hogy
örömükre szolgál a hasonló
kezdeményezéseket támogatni
határon innen és határon
túl. Tőkés László
ünnepi felszólalásában
elmondta, a mostani zarándokúttal az
együvé tartozás érzése
mellett az az egységes magyar szellemi
közeg teremtődött újjá,
amit Kazinczy Ferenc a maga idejében
„egyszemélyes
intézményként
képviselt.” Köszönetet mondott a
Magyar Írószövetségnek
és a Partiumi Magyar Művelődési
Céhnek a tartalmas, határok feletti
találkozó
megszervezéséért.
Székelyhídi Ágoston, az
Erdélyi Szövetség
örökös elnöke a Tokaji
Írótábor képviselője
annak a véleményének adott hangot,
hogy a magyar írástudók
felelősségvállalására
talán ma méginkább
szükség van, mint valaha. A
zarándokok csapata immáron a
Hajdú-Bihar megyeiekkel kiegészülve
Sátoraljaújhely felé vette az
irányt, ahol Kazinczy Ferencz tizenhat
éven át
levéltárnokként dolgozott. Itt
Szamosvölgyi Péter polgármester
röviden ismertette a város
történetét, Kazinczy
sátoraljaújhelyi
kötődéseit. Beszédet mondott
Kovács Zoltán,
Érmihályfalva polgármestere, aki
elmondta, Érmellék Újhelyhez
hasonlóan őrzi és ápolja
Kazinczy emlékét.

Levéltári látogatás


A zarándoklat résztvevői
Sátoraljaújhelyen megtekinthették
a megyeháza északi
szárnyának emeletén
található, országos
hírnevű levéltárat, ahol
Kazinczy is dolgozott. Oláh Tamás, a
levéltár igazgatójának
vezetésével
körbejárták az impozáns
termeket. Az igazgató Kazinczy
gyászhírének írásos
emléke mellett Bihar megyei
vonatkozású írásos
emlékeket is megmutatott.


Magyarország nem ismeri
Erdélyt”


A zarándoklat fő állomása a
Sátoraljaújhelytől öt
kilométerre található
Széphalom volt, mely a Kazinczy kultusz
központjának tekinthető. Nem
véletlenül, hiszen az apró
település valóságos
zarándokhely, melyet Petőfi Sándor
szavaival élve, mindenkinek látnia kell
egyszer az életében. Petőfi
óhaját teljesítve érkeztek
a zarándokok az alig egy éve
átadott Magyar Nyelv Múzeumának
díszes épületébe, ahol
Fehér József,
múzeumigazgató köszöntötte
őket. Védnöki beszédében
Tőkés László Kazinczy Ferenc
Erdélyi levelek című
művéből idézett, melyben a
nyelvújító 1816-os erdélyi
utazásának tapasztalatait
örökítette meg. A mű
előbeszédében hangzik el a
zarándoklat kulcsmondatává
vált kijelentés, miszerint
Magyarország nem ismeri Erdélyt. Ez
1816-ban ugyanúgy érvényes volt,
mint napjainkban, és ezt jól
szemlélteti a 2004 december 5.-i
népszavazás eredménye is,
magyarázta a püspök, majd
felszólította a jelenlévőket,
hogy ismerjék meg újra Erdélyt.
Ahogy Petőfi szerint minden magyarnak meg kell
látogatnia egyszer életében
Széphalmot, úgy minden
magyarországinak is meg kell ismernie
Erdélyt.

Nyelv és
nemzetépítés


Ódor Ferenc, a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei
közgyűlés elnöke, a
zarándoklat másik védnöke
helyett Sólya Szabolcs alelnök
szólalt fel. Mint mondta, a nyelv egyszerre
múltunk és jelenünk ezért
szükség van egy múzeumra, mely a
nyelv értékeinek megőrzése
által a nemzettudatot és a nemzeti
közművelődést szolgálja.
Tolnay István, a KREK tanügyi
tanácsosa, kezében a az Erdélyi
levelek kötetével szólt az
egybegyűltekhez, melyből azt a részt
olvasta fel, amiben Kazinczy arról szól,
hogy utazása során milyen meglepő
volt az erdélyiek számára az, hogy
magyarországi létére jól
beszél magyarul, tudniillik abban a korban
Magyarországon többnyire
németül beszéltek az
értelmiségiek. Napjainkban
fordított helyzet áll fenn, tette
hozzá a tanácsos, mivel az
anyaországban csodálkoznak azon, hogy az
erdélyi magyarok magyarul beszélnek. A
továbbiakban irodalmárok kaptak
szót: Mezey Katalin költő, a Tokaji
Írótábor
kuratóriumának elnöke a
költészet napjáról és
az írói felelősségről
beszélt, Czigány György
író, szerkesztő a nyelv
zeneiségéről. Demeter Szilárd
írónak, az Európai Parlamenti
Iroda igazgatójának ünnepi szavait
Meleg Vilmos olvasta fel. Székelyhídi
Ágoston író a Magyar
Állandó Értekezlet
újbóli
összehívására
szólította fel a
jelenlévőket, mint
„önálló szellemi
személyiségeket”. Ez az
intézmény tűzheti ki célul az
egységes magyar kulturális nemzet
megújítását, tette
hozzá a közismert, egyébként
nagyváradi származású
író. A felszólalásokat
és Meleg Vilmos szavalatait követően
koszorúzásra került sor a Kazinczy
sírjánál.

Maroknyi föld


Kazinczy Ferenc széphalmi sírjának
megkoszorúzását követően
minden résztvevő egy-egy marék
földet hintett a nyelvújító
sírjára. A földet Kovács
Zoltán, Érmihályfalva
polgármestere hozta Kazinczy Ferenc
szülőfalujából,
Érsemjénből.

Alma Mater


Kazinczy Ferenc műveltségét a
Sárospataki Református
Gimnáziumban szerzi az 1769-1779
közötti időszakban, és itt adja
ki első munkáját is 1775-ben.
Fontás állomása ez tehát
életének, így a zarándokok
programjából sem maradhatott ki, ennek a
nagy múltra visszatekintő
tanintézetnek meglátogatása. Az
iskolában Hörcsik Richárd, a
bodrogparti település polgármestere
fogadta a zarándokokat az intézet egy
különleges hangulatú, festett falakkal
díszített tantermében, mely
egykoron kocsma volt. A polgármester ismertette
az intézet múltját és
jelenét. Mint mondta, a város
életében mindig is
meghatározó szereppel bírt az
iskola, melyben az oktatás és
nevelés európai színvonalon
működött, itt nyomtatták az
első magyar felsőoktatási
tankönyveket is. A diákok a mai napig nagy
tisztelettel emlékeznek meg
elődeikről, például minden
tanévet egy széphalmi
zarándoklattal kezdenek. Hörcsik
Richárd azt is elmondta, hogy Tőkés
László fontos szerepet vállalt
annak idején abban, hogy az iskola újra
kerüljön vissza az egyház
igazgatásába, ezért a
szerepvállalásért 20 évvel
ezelőtt a sárospatakiak
díszpolgárrá avatták. A
rövid látogatás
lehetőségét és a
fogadtatást a nagyváradiak nevében
Pintér László, a Pro Universitate
Partium Alapítvány elnöke
köszönte meg.

Tokaji látogatás


A Tokaji Írótábor
szervezésében a zarándoklat
résztvevői látogatást tettek
a festői szépségű Tokaj
városában is, ahol a Tokaji Ferenc
Gimnázium melletti Irodalmi Emlékparkban
megkoszorúzták Károli
Gáspár
emléktábláját, majd
Májer János polgármester
meghívására megtekintették
a nemrég átadott Paulay Ede
Színház és Kulturális
és Konferencia Központot. A
világörökség
részét képező városban
pezseg a kulturális élet, tudhattuk meg a
polgármestertől. Végül
Dévald István
szinházigazgató ismertette egy
prezentáció keretében egy
szabadtéri szinház
építésének
projektjét.